Szén előfordulásaink esetében az év legnagyobb híre a Mátrai Erőmű (ezzel együtt a visontai és bükkábrányi lignit elfordulásaink) tulajdonos cseréje, amelynek részletes hatása majd 2018-ban bontakozik ki. A Mátrai Erőmű 2025-ben lejáró környezeti engedélye, a 2050-re kitűzött európai dekarbonizációs célok, valamint a szén-dioxid-kibocsátás már korábban előírt csökkentési üteme kemény kihívást jelent a lignit alapú elektromos energiatermelés számára, amely az atomenergia mellett továbbra is a legjelentősebb hazai termelési bázist jelenti.   Felsőnyárádon az Ormosszén KFT folytatja a kis volumenű borsodi külfejtéses barnaszén termelést, főleg lakossági piacra. A Nógrádszén KFT Székvölgyön zajló külfejtés újranyitási kísérletét egyelőre a lakossági ellenállása torpedózta meg.  A kisüzemi termelők közül kezdetben ígéretes hírfolyammal, de a beigért tőke, és végül széntermelés nélkül próbálkozik a túléléssel a Farkaslyuki Szénbányák Zrt, különböző gyanított jogi és pénzügyi szabálytalanságok miatt számos hatóság kitüntetett érdeklődése közepette. Ostromlott végvárként tartja magát a bakonyoszlopi Eoszén KFT földalatti üzeme, ahol az egykori bauxitbánya fedőjében lévő széntelep és a bauxit együttes kitermelése folyik. Az új technológiai megoldások irányába mutató kezdeményezésként a MBFSZ indított egy olyan projektet, amelyben a borsodi és mecseki szénvagyonunk komplex, gazdaságos és környezeti szempontból elfogadható hasznosításának módjait vizsgálják.(link 10). Ennek egyik lehetséges kimenete lehet a szenek emelkedett ritkaelem tartalmának hasznosítása.