Lehet még sokak számára meglepő, hogy piaci marketing szövegekben harsány hangú tudományra hivatkozást tapasztalunk. Azonban a tudomány szó általában csupán üres szó marad. Nem kerül említésre az a tudományos tény, megállapítás, természeti/társadalmi törvényszerűség, mely a hivatkozás alapja lenne… Nem is kerülhet, hiszen a marketing célja a piaci árbevétel növelése, nem pedig a tudomány népszerűsítése. Ezzel a jövedelmező módszerrel “mossuk zöldre” manapság minden környezeti bűnünket, melynek hatására a környezettudatos állampolgár is nyugodt lélekkel vásárolhat környezetromboló terméket…

Sajnos ez a gyakorlat „a zöld energia” esetében is. Jól tudjuk a szél, a nap, a víz és a geotermikus energiahordozó természetes és ezért zöld. Azonban azok a technológiai eszközök, melyek például a villamos energiát kicsatolják a primer energia hordozóból sajnos már nem „zöldek”. Ezt mondja erről a tudomány és jogosan teszi! Hiszen ugyanúgy energia igényes bányászni, vegyi és/vagy kohászati technológiákkal haszonanyagot kiválasztani-, kohósítani-, feldolgozni, mint a fosszilis energia hordozók esetében, melyek szintén a Természet ajándékai, mint a megújulók. Tehát zöldek…

A tudomány azt is állítja, hogy a villamos áram energiasűrűsége a legkisebb, az atomenergiáé pedig a legnagyobb. Ahogyan az atomenergia hordozója is fosszilis (bányászott) majd vegyi úton dúsított termék. A fosszilis energiahordozók jóval nagyobb energia sűrűségűek a megújulóknál. Számszerű példákat mutat erről az 1. sz. ábra.

Néhány megújuló energia tartalma a fosszilisekhez képest

A tudomány, jelesül a fizika azt is tanítja, bármilyen energia hordozót dolgozunk fel, a kinyerhető energia mennyisége soha nem lehet egyenlő a hordozóban tárolt mennyiséggel.

A veszteség pedig hulladékhőként melegíti a környezetet. Vagyis, az atomenergiát kivéve, minél nagyobb az energiahordozó energiasűrűsége, annál kisebb az átalakításkor (kinyeréskor, kicsatoláskor) keletkező hulladékhő mennyisége. Ezt a mértéket mérhetjük a primer energia átalakítás hatásfokával. Ez viszont már az ember által alkalmazott technológia függvénye is. Példaként, míg a fossziliseknél a 25-75% között tartunk úgy a megújuló nap és szél használata során 15-40% a mai technológiai határ, amivel számolhatunk. A geotermia esetében, mivel ott a hatásfok a mélységi és a végfelhasználási hőmérséklet függvénye, Magyarország tekintetében a legjobb majdani technológia esetén is csak 5-15%-ban reménykedhetünk. „Zöld” hulladék-hőre látványos példát mutat a 2. sz. ábra késő tavaszi reggelen készült hőkamerás felvétele. A napelem táblák felületére eső fény közel 15%-a alakul villamos árammá. A maradék 85% a maximum 1 kW/m² teljesítményből mint látjuk, visszaverődve hővé válik!

2. ábra Üzemelő napelempark hőkép részlete középen

Ha a fosszilisek mellett kardoskodnánk azt mondanánk, legalább annyira „zöldek” mint a megújulók, s ez bizony nem érzelmi kérdés, mint a zöldre mosásnál, hanem valóban tudományos tény.

A következő ábrákon német adatok alapján bemutatjuk azt, hogy 10 esztendő távlatában milyen szerényen alakult a 107 000 MW-nyi beépített teljesítményű szél és nap energiát villamos árammá alakító berendezés együttes kihasználtsága. Ehhez azt is tudnunk kell, hogy a német energia törvény (Energiewende) az áram átvételében korlátlan elsőséget biztosít a megújulóknak. Így azután a gyakorlati eredmény joggal nevezhető elenyészően szerénynek. (3.-4. sz. ábrák)

3. ábra A németországi PV naperőművek kihasználtsága

4. ábra A német szárazföldi szélerőművek kihasználtsága

A szélerőművek kihasználtsága azért lehet viszonylag magasabb érték, mert a rotor lapátok szélirányba eső merőleges felülete viszonylag kicsi és mint tudjuk, a légellenállásból adódó súrlódási hőmennyiség a szélsebesség harmadik hatványával arányos. Így csupán alacsony szélsebesség mellett gazdaságos az üzemeltetésük. Illetve ideális lehet a szerkezet szélteher bíró képessége is, mely a beruházási költségeket csökkenti. Igaz, hogy a fajlagos terület igény is sokkal nagyobb a napelem parkokénál.

Lehetne tehát azt mondanunk, hogy a napenergiának jobb a marketingje mint a szélnek? Vélhetően igen. Ám a tudomány szemüvegén nézve az tűnhet fel inkább, egyik megoldás sem sajátíthatja ki sem a „zöld” sem a környezet kímélő, stb. tisztes fogalmát. Ez az alacsony energetikai hasznosságú technika csupán a pillanatnyi gazdasági növekedést szolgálja a technológiai folyamat alapanyagot és eszközt termelő, kereskedő kevesek és az ötletgazda Németország számára. Reménykedhetünk abban, hogy egyben figyelmeztető jelzés is Energia Stratégiánk újra gondolására?