A hazai pályák még használhatatlanok, a felkészülés jelentős részben külföldön folyik. Például az UNEXMIN projektben (http://unexmin.eu).

Utópisztikusnak tűnhet, de miskolci kutatók élen járnak a kontinens ásványi nyersanyagaihoz kapcsolható technológiai fejlesztések területén. Számos ország (Finnország, Egyesült Királyság, Portugália, Szlovénia, Spanyolország) és európai szervezet (EFG) dolgozik közösen együtt a kontinens nehezen elérhető ásványi nyersanyagainak majdani termelésbe vonásáért. A felhagyott bányahelyek jelentős része víz alatt van. Ezekben az esetekben nem a víztelenítés, hanem egy víz alá merülő adatgyűjtő lehet a kézenfekvő modern információ gyűjtési megoldás. A dolog veszélyessége miatt emberek küldése ezekbe az elárasztott térségekbe szóba sem jöhet, a feladat megoldására robotok viszont képesek lehetnek.

Az egyik cél lett ezért olyan víz alatt működő intelligens robotok fejlesztése, amellyel elárasztott földalatti térségek állapotáról, falain található kőzet, ércek kémiai összetételéről és fizikai tulajdonságairól információ nyerhető. Ez a robot már megszületett, megtanult merülni, tájékozódni, és most tanoncidejét tölti egyre valóságosabb körülmények között. Neve is van: UX-1A.

Az úszótest kialakításában a tengeralatti bányászati fejlesztésekben gyakorlott portugálok, a bányászati adaptációban a finn kutatók, a mélységi bányahelyek biztosításában angliai, szlovén finn és portugál szervezetek vettek részt. A magyarok a szakmai elektronika kiépítésének feladataiért felelősek, illetve a teljes projekt irányítását végzik.

Ez az innováció a szakmaköziség minden szépségét és problémáját felvonultatja. Szoftverfejlesztők szívesen dolgoznak ilyen feladatokon, node gumicsizmában, fejlámpával? Mérnökök terveznek víz alatt mozgó szerkezeteket, node ismeretlen akadályokkal teli, félig beomlott bányatérségekre hogyan készüljenek fel? Hogyan reptessenek finnországi kutatókat Portugáliába magyar közbeszerzési szabályok mellett? Néhány csupán azokból a nehézségekből, amelyekre választ kellett és kell  találniuk. Közben ketyeg a projekt időgépe, ha lejár, a finanszírozásnak is vége. Ezért küzd néha álmatlansággal Dr. Zajzon Norbert geológus, a Miskolci Egyetem docense, a projekt koordinátora, megvalósításért felelős vezetője. A robot mindenesetre sikerrrel teljesítette a szlovéniai, portugál, finn teszt merüléseket.

A projekten keresztül mi, mélyszinti bányákra vágyakozó magyar bányászok és geológusok egyre többször kerülünk a kontinens-,sőt a világ hírcsatornáinak címoldalára, akárcsak most, amikor más veretes fejlesztésekkel a német Freibergi Műszaki Egyetem és az amerikai Colorado School of Mines  szintén fejlesztés alatt álló robotjaival egy sorban szerepel az UX-1 (https://eos.org/features/underground-robots-how-robotics-is-changing-the-mining-industry).

Sok sikert kívánunk a szakembereknek a sok kalanddal és kihívással is járó, innovatív munkához!