Egy mobil telefonban ma 60 kémiai elem alkotta ötvözetet, vegyületet építenek be. Nagy részükről a hagyományos bányászat még nem hallott, kitermelésüket és kinyerésüket most tanuljuk. Ezeket részben (korábban hulladéknak tekintett) másod-nyersanyagokból nyerik vissza, részben nehéz körülmények között, felszín alól termelik ki. A sokszor nagy mélységekben való nehéz munka pénzzel egyre  kevésbé tehető vonzóvá. Az emberi munka kiváltására – ahol csak lehetséges – automatizált gépek, robotok fejlesztése folyik a világ több kutatóközpontjában.

Európában az egyik ilyen központ a Miskolci Egyetemen „nőtt ki”, több mérnöki és természettudományi szakma munkájának összehangolásával. Két projekten sikeresen túl, egynek pedig az indítása küszöbén már jelentős és értékes tapasztalatunk gyűlt össze a nyersanyag kitermelés robotizációjának  különböző területeiről.  Június 18-20 között Lillafüreden zárult a partner részvételével megvalósult CHPM2030 projekt (https://www.chpm2030.eu/), melyet miskolci kutató, Dr. Hartai Éva egyetemi docens koordinált.  Ennek eredményeként olyan technológiai lépések kidolgozását végezték el a résztvevők, amelyek a nagy mélységű fúrások geotermikus energia terrmelése mellett a forróvizes oldatokban oldott állapotú fémek kinyerésére is sor kerül. Július első hetében érkezett Budapestre az UNEXMIN-1 robot szintén miskolci vezetésű projekt termékeként, a szintén miskolci Dr. Zajzon Norbert egyetemi docens vezette nemzetközi konzorcium fejlesztésében ((https://www.unexmin.eu/).. Az eszköz víz alatti elárasztott kőzetüregek, bányatérségek, egyéb hasonló létesítmények embernélküli feltérképezésére, mintázására, mérések végzésére, adatgyűjtésre alkalmas.  A szeptemberi projekt zárás előtt utolsó merülésére a Lukács fürdő szomszédságában lévő Molnár János barlangban került sor. Végül, de nem utolsósorban. június közepén Madridban volt a spanyol vezetésű Robominers fejlesztési projekt (https://robominers.eu/) nyitó konferenciája, szintén fajsúlyos miskolci részvétellel. A projekt célkitűzése munkavégzésre alkalmas, fúrólyukban célba juttatható munkavégző bionikus robot eszközcsalád kialakítása.

A három példa élesen bizonyítja ahogy a következő generációs nyersanyag termelés úgy viszonylik a hagyományos bányászat eszközeihez és módszereihez, mint mai 4G-5G mobiltelefonunk a Puskás Tivadar-féle telefonközponthoz. Mindkettő információt továbbít, de micsoda különbség! A fejlesztő mérnökök már nem a hagyományos kalapácsot és éket teszik korszerűbbé, hanem gyökeresen új területeken mozognak, az IT, a biotechnológia, a hidrometallurgia peremvidékein. A bánya pedig nem poros és levegőtlen munkahely hanem elektronikus eszközökkel, digitális szenzorokkal  felszerelt robotok mozgatására alkalmas földalatti csőhálózat vagy felszíni termelési tér. A jövő nyersanyagtermelő szakembere számos új képességgel bíró technológus lesz, sokkal közelebb az űr technológiához, mint a hagyományos kinyerés alapjait adó bányászati és kohászati módszerekhez.

A címlap képen a kutatók merülésre készítik elő  az UNEXMIN-1 robotot  a budapesti bemutató során (http://www.mjcave.hu/hu/hirek/20190701-az-unexmin-csapat-a-barlangban).