Gazdaság
Lítium, mangán, kobalt és… – ismeretlen hazai nyersanyagaink bővülő listája
2017. szeptember 21.
Földessy János
  • Egyre több hiányfémre van szüksége az európai high-tech iparágaknak

    A gyorsan változó technológiai újítások a keresett kémiai elemek és fémek új listáját hozták a földtani kutatások és bányászati termelés látómezejébe. Az egyik legjellemzőbb, várhatóan hosszú életű innováció az elektromos autó, melyhez az üzemanyag tankot a minél jobb teljesítményű akkumulátorok adják. Ehhez lítiumra, mangánra, kobaltra, magnéziumra van elsősorban szükség. Az ezen fémek iránti kereslet a következő évtizedekben várhatóan a jelenlegi szint százszorosát is meghaladja. Mivel a fémek jelentős részét az elsődleges források felkutatásával és termelésbe állításával kell biztosítani, ezek a munkák valójában az autóipar közép- és hosszútávú fenntarthatóságának zálogai is.

     

    Autóiparunk már van, de vannak ehhez nyersanyagaink is? Igen is, meg nem is. Magyarországon a rendszeres és tervezett ásványi nyersanyag kutatás az 1990-es rendszerváltó évek beköszöntővel megszakadt. A ma ismert hazai ásványvagyon kínálati választéka jórészt a klasszikus nyersanyagokból áll, az ismertség korabeli, ma már elavultnak nevezhető szintjén. Körülbelül olyan ez, mintha csak a jól ismert paprikás krumpli és a bécsi szelet – hasábburgonya kombináció lenne egy mai igényes éttermünk ételsorában, kanállal, csorba mélytányérban.

     

    A stratégiai fontosságú kritikus elemek 2014-ben lezárult kutatási programja során számos új adattal gazdagodtunk az említett elemek elsődleges forrásaira vonatkozóan. Kobalt dúsulás több földtani egységben előfordult, de tömegében is jelentős előfordulás a bakonyi mangánércekben alakult ki. Az itt megismert kobalt koncentrációk a jelenlegi világpiaci árakon érctonnánként kb 20-25 US dollárt tennének hozzá a mangánérc értékéhez, ha… Ha az úrkúti mangán lelőhely, mely a dunaújvárosi vasmű “célbányája’ volt, a közelmúltban be nem zárt volna a mangán iránti igény lecsökkenése miatt.

     

    Hasonló érdekes kobalt előfordulást “lőtt” a Miskolci Egyetem Criticel kutatócsapata a recski előfordulás esetében. Itt bizonyos, korábban értéktelennek tartott, és a meddőben csak jelentős környezeti költséggel ártalmatlanítható pirit változatok kb. 30-45 USD/tonna értékű kobalt tartalmúak, azaz a pirit egy része a porfíros rézérccel összemérhető gazdasági értékű lehet.

     

    A magnézium előfordulás egyik különös változatát igazolta újra a csapat Nagyigmándon, a korábban keserűvízként termelt Igmándi víz előfordulásán. Ezt ma a magas nitrát tartalom miatt gyógyvízként már nem termelik. Magnézium tartalma viszont eléri azt a szintet, amelyből más hasonló vizekből magnézium sókat ipari méretekben nyernek ki.

     

    Lítium dúsulás hazai lehetőségéről e portál egyik korábbi posztjában már számot adtunk,

     

    Persze, az alapkutatás nem nyersanyagkutatás. Ezeknek az előfordulásoknak sem a tömege, sem a közepes koncentrációja nem ismert.  Már említettük a volfrám esetében, és most megismételjük: határozott állami kezdeményezésre és a nyersanyag előfordulások részletes megkutatására van szükség. Ez a fejlődő magyar autóipar elsőrendű érdeke is.

    link:   http://kritikuselemek.uni-miskolc.hu/files/files/egyetem10_vegso_okt26.pdf

    Megosztás