A fluorit szép, attraktív ásvány, a természet csodálatos rendjét példázó szépség. Legjobb példányai drágakövek is. De egyúttal több ennél, fluor alapanyag. Az életben naponta találkozunk vele, hiszen ma nincs fogkrém enélkül. Ez az elem biztosítja – fogainkba beépülve – a leghatékonyabb szuvasodás elleni védelmet. Legfontosabb forrása a fluorsavnak, ami további jelentős vegyipari termékek alapanyaga.

A számos egyéb, egyre fontosabb elektronikai alkalmazása miatt az európai nyersanyagok 2008 óta hiánylistára került. Ez hasonló az állatvédők vörös listájához, a fluor az ásványvilágban a parlagi sas.

Magyarországon a hatvanas években a Székesfehérvár melletti Pátkán működött több mint egy évtizedig fluorit bánya, ahol emellett ólom és cinkérceket is bányásztak. A bányát a hetvenes évek elején bezárták, de rekultivációja máig nem történt meg.

A pátkai bánya rekonstruált metszete. Forrás: Fluorit monográfia

A 2012-2014 között folyt, Magyarország stratégiai fontosságú nyersanyagainak alapkutatását célul tűző CriticEl program során a Miskolci Egyetem monográfiában dolgozta fel.

Ebben jelent meg az utolsó vezető bányamérnök visszaemlékezése, a lelőhely földtani megismerésének története, s a korabeli bányászati adatokból rekonstruálták a földalatti bánya 3D modelljét, és újravégezte az ásványtani vizsgálatokat és nyersanyagfeldolgozási kísérleteket. Ebből vált világossá, hogy a legalsó szinten nemhogy eltűnne, hanem egyenesen kiszélesedik az a repedésrendszer, amelyben az ásványi kitöltés gazdag fluoritként jelentkezik, amely a mai feldolgozási technológiával valószínűleg nagy hatékonysággal dúsítható piaci termékké. Az új vizsgálatok szerint az előfordulás más stratégiai high-tech kémiai elemek, például indium és gallium legjelentősebb hazai lehetséges forrása is.

A Molnár József szerkesztésben elkészült fluorit monográfia elektronikusan elérhető ide klikkelve. Mellette egész könyvtárnyi egyéb adatot és információt is talál az érdeklődő olvasó.