Minden anyagfajtára kihatott a Covid-járvány, illetve annak lanyhulásával a gazdaságok globális újraindulása. A hiányok máig megmaradtak, sőt a 2022. évet is végigkísérik. Racionálisan gondolkodó állami vezetőket már megelőzésként, korábban is komoly lépés sorozatokra késztetett, a késlekedők kényszerlépéseit pedig a hiány sürgeti.

Az összefoglalónk a napi.hu oldalán megjelent kivonat kivonata, nyersanyag központú honlapként a részleteket nyersanyagfajtánként külön-külön részletesen fogjuk az elkövetkező hetekben értékelni.

Sokan azt hinnék, hogy a szénnek már leáldozott. Nos, 2021-ben a világ széntermelése 9 %-kal, a világpiaci szén árak pedig 110 %-kal emelkedtek,  jelezve az energiahordozók globális hiányát,illetve az alternatív források elégtelenségét. Európa a megújuló forrásokra szavazott, valószinűleg túl korán, hiszen az energiapiacán kialakult árak jelentős gátjai egyéb ipari és szolgáltatási ágazatok fejlődésének.

Csúcsot ért el a szénhidrogének és származékaik ára, a nyersolaj ára a 75-80 USD/hordó, a földgáz ára a tavalyi szint ötszörösére emelkedve jelenleg 120 EUR/MWh szinten tanyázik.

Egy év alatt 40 százalékkal nőtt az aluminium világpiaci ára, jelenleg 2800 USD/tonna szintre. A fém (illetve forrása, a bauxit) rákerült az EU kritikus nyersanyaglistájára, miután a kontinens ellátása nagyrészt tengerentúli országokból érkező importtól függ, a  termelés 60 %-a Kínából származik,ahol (pont az emisszió csökkentés mellékhatásaként) jelentősen csökkent a termelés.

Az ón ára 100, a nikkelé 20, a kobalté 120 %-kal emelkedett az év során. A termelés indulás a lecsökkent készleteket tovább apasztva csúcsra lökte a a fémárakat. A globális réz tartalékok a minimumra süllyedtek, az árak ennek megfelelően a maximumra, 10,000 USD/tonna fölé emelkedtek az év során, s most is alulról súrolják a négynullás plafont. Paradox módon a dekarbonizáció tolja csúcsra az igényt, ugyanis – többek között – a megújulók szállításához jelentősen  megnövelt kábel termelésre van szükség.

Magyarország lehetséges nyersanyagforrásainak ismerete az előre várható energiaválság és nyersanyaghiány ellenére az elmúlt évek során nem bővült. Kissé egyszerűsített hasonlattal ismereteink az informatikai korában a detektoros radio szintjén ragadtak. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat megszüntetésével még az állami  szervezeti keretei is eltüntek a nyersanyaggal kapcsolatos kutatásoknak és információ értékelésnek.  Igen jelentős kormányzati átgondolásra van sürgősen szükség ahhoz, hogy felhízlalt feldolgozóiparunk nyersanyag forrásainak legalább egy részét hazai forrásokból tudjuk. – a középtávú jövőben – szállítani,