Keskeny nyomtávú villanyvonattal suhanva a föld alatt Folytatjuk az elfelejtett hazai bányákról szóló sorozatunkat. A produktum egyedülálló, mert három szakember összefogásából készültek az anyagok: Berentés Ágnes geográfus-geológus mérnök fotóművész, Dr. Nagy László orvos, amatőr ásványgyüjtő, barlangász, fotós és drónpilota, illetve Prof.emer. Földessy János (az egykori állami OÉÁ vállalat egykori nyersanyag geológusa) közös munkájaként. Az elmúlt néhány évben, korszerű eszközökkel készült földalatti és felszíni, illetve drónról készített felvételeket néhány egyéb anyaggal, földtani és bányászati magyarázattal, adatokkal, archív felvételekkel egészítettük ki. Egyedülállóak, és izgalmas, feltáratlan ásványtani, földtani kérdésekre utalnak az UV megvilágítással készült felvételek, melyekből néhányat itt is bemutatunk.
Keskeny nyomtávú villanyvonattal suhanva a föld alatt
Ma már ritkaság számba megy az olyan hazai üzem, ahol földalatt termelnek viszonylag kis értékű ásványi nyersanyagot. A huszadik század elején, amikorra történetünk visszanyúlik, még sokkal olcsóbb volt az emberi munkaerő, és nem léteztek a mai termelékeny munkagépek és szállító járművek, korszerű külfejtések alapeszközei.
Így esett hogy Romhány akkori csempegyárához kis földalatti bányák termelték ki a szükséges alapanyagot, a fehér tűzálló agyagot. Az egyik legnagyobb és máig túlélő ilyen üzem a felsőpetényi agyagbánya, melyet jelenleg az Agyag-Ásvány KFT működtet külfejtésként. Az előfordulás földalatti része már nem működik bányaként, de ma is bejárható, előzetes bejelentésre csoportosan látogatható, a keskeny nyomtávú villanyvonat ilyenkor a látogatókkal “suhan” a járható bányarészek felé.
A tűzálló agyag igen fontos ipari nyersanyag, javarészt halloysit és kaolin ásványokkal. Korábbi kőzetek (pl. gránit vagy üledékes képződmények) felszíni mállásakor keletkeznek, víztartalmú szilikátok, agyagásványok halmazaként. A mindennapi felhasználók samott néven találkoznak a termékekkel, amelyek bevonatként, habarcsként védik a kisebb olvadáspontú – pl. fém – szerkezeteket nagy hőhatások okozta deformációktól.
A korábbi, manufakturális felhasználásban a kerámia gyártás alkalmazkodott a helyi nyersanyag változatosságához. A mai nagyüzemekben a minőség állandósága az elsődleges szempont, így a mai hazai kerámia üzemek is jelentős részben import nyersanyagot használnak, annak garantáltan állandó minősége miatt. A kaolin mai technológiai feldolgozási folyamata bonyolult, ennek költségeit a kis üzemek képtelenek kigazdálkodni, számukra a manufakturális piacok maradnak. A tűzálló anyagok technológiája aaz űripart is eléri, hiszen űreszközök külső borítását sokszor magas tűzállóságú kerámia lapok védik.
A Váctól északra fekvő Romhányi-rög területén mintegy 24 km2 kiterjedésben a triász mészkövekből, eocén korú mészkövekből álló egykori karsztosodott felszínre az oligocén időszak kezdetén un. hárshegyi homokkő sorozatban találhatók a tűzállóagyag-telepek. A 6-7 millió tonnányi összes ismert ásványvagyonnak csak néhány százaléka a kiváló minőségű anyag, a többi csak kisebb igényességű feldolgozásra alkalmas, de jelenleg ezekből folyik a külszíni termelés.
Az előfordulás rendszeres kutatása 1949-ben kezdődött meg. 1956-ig főleg vágatokkal, Minden hagyományos földalatti bányászati módszerekkel készült. A szállítás falazott tárón keresztül akkumulátoros mozdony vontatta csillékben történt, a karma- és pászta fejtésekhez ácsolt vágatok vezettek. Száraz bánya lévén, a vágatok viszonylag jó állapotban megmaradtak. A fejtések helyenként nagy karsztos barlang üregekbe lyukadtak, ilyen a hévforrásos kürtőként is funkcionált Nagy Kaverna, amely a termelés időszakában meddő tározásra is használtak, de ma is megtekinthető.
A modern eszközökkel készített képek egy része UV megvilágítással történt, ami a változatosságával új, eddig nem ismert szerkezeti, ásványtani tulajdonságokat mutat, ezek akár további nyersanyagok jelenlétére is utalhatnak az eddig ismertek mellett (A világ más részein jobban tanulmányozott ilyen előfordulásokat a ritkaföldfém dúsulások miatt is számon tartják). A szürreális színkompozió nagyszerűsége mellett ez a föld alatti feltárásokon ritkán alkalmazott új technológia hirtelen gazdasági jelentőségre is szert tehet. A fotóművésznek mindenesetre gratulálhatunk a jó témaválasztáshoz illő úttörő eszközválasztáshoz.
Aki a bányászat mai állapotára kíváncsi, az Agyag-Ásvány KFT honlapján tájékozódhat (https://agyag-asvany.hu/), míg a múltról fontos adatok találhatók az OÉÁ 25 éve jubileumi kiadványban(netről is letölthető) (https://mek.oszk.hu/09700/09718/index.phtml)
