Az elmúlt hetekben, a nyári hőség idején szokatlanul sok hír jelent meg a legklasszikusabb fosszilis energiahordozónkról, a szénről. Az álhírek ma burjánzó világában komoly kihívás lenne ezek között megtalálni a hiteleset, inkább vegyük sorra ezeket, és hámozzuk ki belőle a mondanivalót.
Eső híján kiszáradtak a megújuló vízi energiát termelő erőművek Norvégiában, az ország szénalapú importra kényszerül, egekbe szökött az energia ára, írta a Magyar Idők júliusban. Energetikai cselekvési tervet fogadott el a kormány, középpontban a szén környezetbarát technológiák meghonosításával – ez szintén júliusi hír. Közeledik a szénkorszak vége, a szén- és lignit alapú hőerőművek 2/3-át leállítják az EU-ban 2030-ig, több ezer munkahely szűnik meg Magyarországon – írta a Portfolio.hu szeptemberben. A szénért globális verseny folyik, az oroszországi bányák rekordtermelésen üzemelnek, és az USA is újranyitotta szénbányáit, olvashatjuk a Népszavában, szintén szeptemberben. Az ember csak kapkodja a fejét, és fogódzkodókat keres.
A világ energia igényének mintegy 70 %-át az elektromos energia teszi ki, ezért ennek termelése meghatározó az ipari és társadalmi fejlődésben. Az energia igény részben a világ népességének, részben GDP termelő képességének növekedésével 2041-ig bizonyosan jelentősen emelkedik. A kérdés az energiatermelés forrása. A klasszikus fosszilis energiahordozók felett megszületett a politikai ítélet, és a fejlett országokban fokozatosan kiállnak a termelésből. A megújulók a kieső kapacitásokat nem tudják biztonságosan pótolni, az atomerőmű, mint alternatíva számos ország társadalma számára elfogadhatatlan. Az energia termelést a szép ívű tervek mellett kiszámíthatatlan természeti folyamatok is befolyásolják.
A fogódzkodók minden bizonnyal a hírek között, a geopolitika, az energiapolitika és a mindezzel nem törődő természeti folyamatok vidékén rejtőzhetnek. Részben irreális környezetvédelmi vállalások feszülnek a hőség és aszály kiváltotta energiaellátási problémáknak, miközben a fejlesztések a széndioxid emisszió megfékezésére, eltüntetésere még csak lassan haladnak előre. Működik már a zéró kibocsátású, földgáz tüzelésű hiperkritikus széndioxid munkafolyadékkal működő hőerőmű első demo példánya az USA-ban, de a kísérleti üzem megléte és a globális energia igény között még fényévnyi a szakadék.
A fogódzkodót szén oldalról részben a Nemzetközi Energia Ügynökség éves szén jelentése világítja meg: a szén iránti piaci igény döntően a kínai és indiai import igénytől függ, ez jelenti a teljes világpiac mintegy 60 %-át. A BP 2018-as energia víziója a szén arányának fennmaradását jósolja – az ázsiai import igények függvényeként – a 2040-ig tartó modellezési időszak végéig.
Mi következhet ebből számunkra? Milyen fejlődési irányt kövessünk? A kormányzat helyes irányban épít ki útvonalakat, de csigalassúsággal. A 2011-es energetikai ásványvagyon gazdálkodási terv javaslat 2018-ban kapott jóváhagyó rábólintást a kormánytól, de a végrehajtáshoz még szükséges egy apróság, a pénz. Tiszta-szén, vegyipari hasznosítás, ritkaelem termelés? Számos hozzáadott érték variáns illeszthető többé kevésbé a magyar előfordulásokra és energia termelő üzemekre, de ezekről a felelős döntés jelentős alapkutatási ráfordítások nélkül nem lehetséges.
Késésben vagyunk, de tanulhatunk mások eredményeiből és kudarcaiból, azaz nem szükségszerű a leghosszabb fejlesztési út ismételt bejárása. Ideje lenne kioldani a kéziféket és megkeresni a gázpedált.
