Túl a huszadik század szintjén, növekvő termékpalettával
Az ipari ásványok hazai termelését a termelési érték adatokkal érzékeltetve egy háromszintes piac rajzolódik ki. A piac 80 %-át az 5 milliárd forint szint feletti bevételt produkáló két nagy termelő, a svájci Omya (Eger, Felnémet mészkő) és a francia Saint-Gobain (Pilisvörösvár dolomit) magyarországi vállalatai fedik le.
A következő szint a 100 M forint feletti csoport, melynek élvonalában a magyar tulajdonosokhoz tartozó Üveg-Ásvány Kft (Fehérvárcsurgó, kvarchomok), Perlit92 Kft (Pálháza, perlit) helyezkednek el. Az őket követő középmezőnybe sorolhatók a görög érdekeltségű Imerys (Egyházaskesző, bentonit), a magyar Geoproduct Gyógyító Ásványok (Mád-Rátka, zeolit), a ciprusi Axis Bentonite (Erdőkertes, bentonit), svéd Josab (Rátka, zeolit), valamint a Kvarc-Homok (Kővágóörs, kvarchomok) és Kvarchomok KFT (Sóskút, kvarchomok) üzemei.
A harmadik 100 millió forint alatti éves termelési értéket képviselő szinten épp létező, vagy most növekedni kezdő kis termelő cégek találhatók, az Ediafilt (Erdőbénye, diatomit), a Kaolin Kft (Sárisáp, kaolin), illetve a svéd érdekeltségű Josab (Rátka, zeolit).
Szintén nyilvános adatokból becsülhető az is, hogy a nyilvánosan megtalálható 13 cég összesen 632 alkalmazottal dolgozik, fejenként mintegy 40 millió forint átlagos termelési értékkel. Ebből természetesen a nagy termelők egy nagyságrenddel jobb termelékenységi mutatóval vesznek részt, mint a kis cégek.
Ezen túl a nyilvános hírek eléggé szegényesek erről az ipari szektorról. Csak sejteni lehet, hogy az export bevételek is jelentősek, például a perlit esetében. A termékekről, termelésről, a társaságok szociális közreműködéséről alig jut el hír a nyilvános sajtóba. Pedig a regionális gazdaság fontos központjai már most is, illetve további lépésekkel azzá fejlődhetnek. Jó lenne, ha ez az adófizetőkben, helyi lakosokban is tudatosulhatna.
A 2017-es évek néhány statisztikai adatát a internetes adatbázisokból lekeresett információk szerint az alábbi táblázatban foglaljuk össze: