Az újságok gazdasági rovatának egyik múlt heti híre, hogy az egyik stratégiai fontosságú fém, a volfrám ára fél év alatt 50 %-kal emelkedett Kína piaci intervenciói hatására.
Érint ez bennünket? Bizony igen, mert az egyik legnagyobb keménységű fém, aminek a szerszámiparban millió helye van. Többek között az autógyártás szerszámgépeibe kerül a termelt volfrám fém 25 %-a. Így, ha a hazai gazdaságot az autóipar hajtja, volfrám nélkül, vagy ennek túlzott drágulásával hosszú távon zsákutcába kerülhet.
Az itthoni felismerés még várat magára, de az EU már majdnem tíz éve, 2008-ban jelezte a problémát, és a fémet a stratégiai fontos kritikus elemek sorába helyezte. Ez az iparban olyan, mint a természetvédelemben a szirti sas, azaz az ilyen fémek Európában kihalófélben lévő bányászati termelésének védelme, visszaállítása, „szaporítása” uniós elsőbbséget és támogatást élvez.
A kritikus elemek ásványi nyersanyagainak stratégiai irányelvét érdekes módon ugyanaz a személy, Günter Verheugen hirdette meg, aki korábban a hazánk csatlakozását koordináló EU bővítési biztos volt.
A Miskolci Egyetem ennek nyomán 2012-ben tűzte zászlójára egy EU társfinanszirozású TÁMOP program keretében az ország stratégiai nyersanyagainak alapkutatását (kritikuselemek.uni-miskolc.hu). Ennek keretében a korábbi kutatási adatokat átfésülték, és számos, felszínről elérhető feltárásból vagy archivált fúrómintából készítettek új elemzéseket. Több ponton bukkantak a volfrám dúsulások nyomára, többek között a Bükkben, a recski ércesedésben. A legjelentősebb dúsulások, amelyekre vizsgálatok kiterjedtek, a Börzsönyben, a Nagybörzsöny környékén feltárt ércesedésben jelentkeztek. Ezt korábban ólom és cink, illetve arany dúsulás felderítésére kutatták meg. A néhány mintában megtalált dúsulás meghaladja az ipari koncentráció alsó küszöbét, a 0,1 % W tartalmat.
Hogy mennyi van ebből az anyagból? Sajnos nem tudjuk. Új kutatási programra van ehhez (és sok más, hasonlóan ismét, vagy újonnan felfedezett kritikus elem esetében) szükség, hiszen a 2014-ben a felismeréssel lezárult kutatások a tömeg és térfogat becslésére már nem terjedhettek ki. A lezárult program után már nincs pénzügyi forrás a költséges mintavételek, elemzések folytatására. Az illetékes magyar hivatalok számára viszont ez egy gyengéd ébresztő: a kritikus elemek száma szaporodni, áruk nőni fog, hazai lehetőségeink pedig kihasználatlanok, és több évtizedes az elmaradás az megkutatásukban.
