Az interjúalany korábban maga is nyersanyag kitermeléssel és feldolgozással foglalkozó svájci világcég hazai vállalatának igazgatójaként dolgozott. Elmondta, hogy a társadalom még nem ismerte fel kellően a természeti erőforrásaink kihasználásának fontosságát, és a bányászattal azonosítja a természet rombolását, a magas egészségügyi kockázatot, a veszélyt. A bányászat azonban megváltozott. Az évszázados szakmai hagyományokat megőriztük ugyan, de a valós helyzet ezzel szemben az, hogy a modern munkahelyeken a legmodernebb eszközök, hidraulikus gépcsodák, robot technológia, IT csúcsát képező helymeghatározók, automata elemző és monitorozó berendezések dolgoznak, melyek sokoldalúan képzett, magas iskolai végzettségű, nyelveket beszélő, működtető és karbantartó személyzetet, mérnököket, technikusokat igényelnek. A hazai kitermelő vállalatok is nemzetközivé váltak, s így a munkahelyi környezet is nemzetközi, a szakemberek a globális térben, a világ számos pontját járják be szakmai életük során.  A környezetvédelmi célokat a bányászatban kiemelten kezelik és a klímavédelemmel kapcsolatos technológiai fejlesztésekre is hatalmas erőfeszítéseket tesznek. Ennek a sokoldalúságnak az ötvözete a mai képzés, amelyben a magyar hallgatók mellett ma több kontinens számos országának hallgatói tanulnak az egyetlen felsőfokú képzőhelyen, a Miskolci Egyetemen.
Forrás: eszak.hu

Az interjú teljes szövege innen tölthető le.