Három havi tartalék üzemmód után újra teljes gőzzel próbálunk üzemelni.
Mire volt jó ez a rövid idő? Beláttuk munkánk korlátait és lehetséges hasznát. Lemondtunk egy sor olyan rovatról, amely jobbára csak bennünket érdekelt. Megterveztük a maradék rovatok tématervét a következő fél éves időszakra. Rendszerességre törekszünk, heti frissítéssel. Próbálkoztunk szövetségesek és finanszírozók keresésével, egyelőre kevés sikerrel. Személyes áldozatkészségünk megmaradt, de ez nem elég egy jelentősebb arculat váltáshoz.
Miért indultunk el mégis újra? Amikor megálltunk, akkor láttuk át igazán a szakmai állóvizet, szegélyén a kezdődő mocsarasodással. Amikor kinéztünk a kontinensre, beláttuk, hogy ma mindennél nagyobb szükség van az ásványi nyersanyag forrásainkra, ezek termelésbe állítására. Elég csak a szemünk előtt zajló kínai, amerikai, EU közötti gazdasági csatározásra gondolnunk. Eközben feldolgozó iparunk egyre jelentősebbé válik, bár hazai anyag- és energiabázisa a nullához közelít. Ezért kezdünk most neki, hogy egy generáción belül előkészített legyen a talaj a szükséges nyersanyagforrások munkába állítására. Először a nagyközönséggel való párbeszédet kell megkezdenünk, hiszen ha őket nem sikerül meggyőzni, a politika biztosan nem áll mellénk.
Az elmúlt évtized kutatásai rámutattak arra, hogy jelentős potenciál lehet a stratégiai nyersanyag előfordulások felderítésében, éppen a leghátrányosabb helyzetű régióinkban, Északkelet Magyarországon és Dél-Baranyában. Ezeket az elszegényedés mellett az elvándorlás és a bevándorlás egyformán sújtja. Az itt megismert nyersanyagok gyökeres pozitív változást hozhatnak a helyzetükben.
Ezért érezzük fontosnak az asvanykincs.hu által felvállalt küldetést, amelyre a következő három évet is szenteljük. Köszönjük a számos baráttól, olvasóinktól kapott biztatást. Arra bíztatlak benneteket, osszátok meg az asvanykincs.hu információit, küldjetek számunkra véleményt, észrevételt, hírt. Folytassuk együtt a dzsungelharcot.