Mély gazdasági válság van, a vak is látja. A kilábaláshoz források kellenek, bőséggel. Vannak határainkon belül feltáratlan forrásaink, részben természeti erőforrások, de ezek jelentősége nem jut el a döntéshozók tudatáig. Van szakmai szolgálatunk, de a nyilvánosságot kapott információk szerint  még nem foglalkozik a kritikus nyersanyagok kutatásával.  Fussuk együtt végig ezért ezt a maratont, meglévő adataink összegzésével.  hogy köztudottá váljon ásványkincseink értéke, és megszünjön az érckutatások egy évtizede bevezetett zárlata. Segíteni szeretnék a Szolgálatnak, hogy teljesíteni tudja küldetését és szolgálja kutatásaival az ország adófizetőit.

Az EU 2008-ban még 14, jelenleg már 30 különféle stratégiai fontosságú nyersanyagot tart számon, amelyek ellátása az Unión belül jelentős kockázatú. Ebből itthon nagyszámú anyagfajta jelenléte ásványi formában ismert, de ismeretessége elégtelen a kitermelés gazdaságosságának megitéléséhez.Ezeket vesszük sorra a sorozatunkban. Csak egy-két hivatkozást közlünk, a többi hivatkozás ezekben megtalálható.

Kik a platinafémek?

Termésfémként, ötvözetként fordulnak leggyakrabban elő. A mendemondák (és megalapozott genetikai modellek) szerint földönkívüliek, neutron csillagok robbanása során keletkeznek és aszteroidákkal érkeztek a bolygónkra. A platina levegőn nem oxidálódik, viszont halogének, cianidok illetve kén jelenlétében korrodálható. Nem oldódik sem sósavban, sem salétromsavban, viszont királyvízben igen.

A legjelentősebb platina- és palládium termelő országok a Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe, Oroszország, Kanada és az Egyesült Államok. A két afrikai ország a világtermelés 80 %-át adja. Az orosz platinatermelés 98%-a a nikkel-réz bányászat mellékterméke. A világ platinafém bányászati termelése 2019-ben 6,1 millió uncia volt.  Az autókatalizátorok újrahasznosításából származik a piacra került platina további kb 30 %-a. Címképünkön is az autókból kiszerelt kipufogódobok (bennük a Pt fém katalizátorral) várnak feldolgozásra.  AZ EU kritikus nyersanyagok listájának törzstagjai, 2008 óta nem kerültek le a kocázati rangsorról.

És borzasztóan értékesek. Az értékük jelentős tartományban szór. A legértékesebb a csapatból a ródium, utcahosszal mögötte a palládium és iridium,  a mezőny közepén  a platina, a sor végén a ruténium és osmium. A táblázatban az aranyhoz viszonyítva is feltöntettük az árat, eszerint a rhódium ára ma 8,5 gramm arany árával egyenértékű, és kb 2 uncia  platina ér 1 uncia aranyat.

Hazai dúsulások

Bár a dél-afrikaihoz hasonló földtani felépítéssel távolról sem rendelkezünk, számos nyitott kérdés van a már ismert és még nem megismert hazai platinafém dúsulások terén.

Az adatok száma nagyon kevés, mert geokémiai szintű PGE mérése itthon nem megoldott, és a külföldi laboratóriumokban végzett mérések nagyon drágák, mintánként 100 USD feletti áron.

Egyedüli korai említésként az agostyáni torlatos előfordulást ismerjük, Szádeczky-Kardoss EÍlemér Geokémia könyvében (1955).

Primér előfordulásaink közül említenünk kell a recski mélyszint képződményeit. A lahócai rézércben platina (0,4 g/t), a mélyszinti molibdén koncentrátumban palladium (6 g/t)  a porfíros ércekben rhodium (1,3 g/t)  jelentkezik. Hogy ezek mennyire lehetnek gazdaságilag is jelentősek, arról nincs képünk, hiszen a kérdésben utoljára 1960-as évek végén végeztek célzott kutatást és 2003-ban  években elemeztek tucatnyi kiválasztott mintát egy laboratóriumi kisérleti program keretében a Finn Földtani Szolgálattal. Különösen jelentős lehet a rhódium tartalom, mivel 0,1 g/t rhódium kb majdnem 1 g/t arany tartalommal egyenértékű. Az vizsgálatok során egy sor elemzési bizonytalanságra is fény derült, így az értékek kérdésesek. A legújabb lahócai ásványtani kutatások a Pt fémek és a tellurid ásványok közötti kapcsolatot igazolták.

Dúsulás jelentkezik a bauxitokban (5-8 ppb Pt), illetve a vörösiszapokban (10-12 ppb  pT9

További dúsulások jelentkeztek a vizsgálatok során a Bükk nyugati peremén húzódó bázisos intruzívumokban (Tornakápolna, 10 ppb Pt, Szarvaskő 36 ppb Pd), illetve feketepalákban (Irota) (15 ppb Pd).

Egy kis terjedelmű OTKA kutatás is irányult a platinafémek hazai vizsgálatára (Molnár és társai 2010), hiteles kanadai elemzésekkel, megerősítve a Lahócai ércesedésben a Pt jelentősebb (0,4 g/t körüli) koncentrációját, 70 ppb Pt és 60 ppb Pd  körüli csúcsértékekkel a szarvaskői bazaltokban.

Miért fontosak?

Az ipar legkülönfélébb területein, széles körben alkalmazzák a platinafémeket. Az autóipar a lefontosabb felhasználó: A platinát, a ródiumot és a palládiumot legnagyobb mennyiségben autókatalizátorok gyártása során használják fel.

A katalizátor gyártáson túl a platinát egyre nagyobb mértékben használják fel gyújtógyertyák elektródáinak gyártása során is. A vegyiparban a platinát a műtrágya- és robbanószergyártás során használják, mint katalizátort. Az elektronikai iparban a platina fontos alkotója a számítógépek merevlemezén lévő mágneses borításnak. A palládium második legnagyobb felhasználója az elektronikai ipar, mivel funkcióját tekintve kiválthatja az aranyat, és olcsóbb annál. Gyógyászatbana  a palládium és kismértékben a platina fontos alkotórésze a különféle fogászati ötvözeteknek, amiket fogtömésekben, hidakban és koronákban használnak.

Kiemelt szerepe van a platinafémeknek a környezetiparban és a hidrogénalapú hajtásrendszerek fejlesztésében.

Hogyan tovább?

Megbízható hazai laborkapacitás híján csak olyan projektek lehetnek sikeresek, amelyek képesek a tekintélyes külföldi kémiai elemzési költségek  fedezésére.  Recsk esetében mindenképpen tisztázásra szorul a platinaelem tartalom, mivel igen jelentős mértékben emelheti az ércek értékét egy platinafém melléktermék termelés. Külföldi analógiák alapján a feketepala – Pt ércesedések igen figyelemreméltőak lehetnek, így a pirrhotin-arzenopirit együttesként megjelenő irotai szulfidos ércesedés is,.

További információ

http://kritikuselemek.uni-miskolc.hu/files/files/egyetem10_vegso_okt26.pdf

http://kritikuselemek.uni-miskolc.hu/files/files/CriticEl_2_Monogr%C3%A1fia_k%C3%B6tet.pdf-ban

https://platinuminvestment.com/files/786933/WPIC_PR_PQ_Q3_2020_20201118.pdf