Ma egy tipikusan rejtőzködő kémiai elem kerül terítékre, az indium. Nevét nem Indiáról, sem az indiánokról, hanem a lángfestésének indigókék színéről kapta, 1863-ban ntörtént felfedezése nyomán. Lágy, késsel vágható, de nem ezért szeretjük.
Mély gazdasági válság van, a vak is látja. A kilábaláshoz források kellenek, bőséggel. Vannak határainkon belül feltáratlan forrásaink, részben természeti erőforrások, de ezek jelentősége nem jut el a döntéshozók tudatáig. Van szakmai szolgálatunk, de a nyilvánosságot kapott információk szerint még nem foglalkozik a kritikus nyersanyagok kutatásával. Fussuk együtt végig ezért ezt a maratont, meglévő adataink összegzésével. hogy köztudottá váljon ásványkincseink értéke, és megszünjön az érckutatások egy évtizede bevezetett zárlata. Segíteni szeretnék a Szolgálatnak, hogy teljesíteni tudja küldetését és szolgálja kutatásaival az ország adófizetőit.
Az EU 2008-ban még 14, jelenleg már 30 különféle stratégiai fontosságú nyersanyagot tart számon, amelyek ellátása az Unión belül jelentős kockázatú. Ebből itthon nagyszámú anyagfajta jelenléte ásványi formában ismert, de ismeretessége elégtelen a kitermelés gazdaságosságának megitéléséhez.Ezeket vesszük sorra a sorozatunkban. Csak egy-két hivatkozást közlünk, a többi hivatkozás ezekben megtalálható.
Rejtőzködő fém, saját ásványa ritka (habár a Velencei hegységben sikerült termés indiumot azonosítani mikroszondával).Cink ásványok rácsába épül, s ilyen ércek feldolgozása során nyerik ki melléktermékként.
Miért fontosak?
A kezdetek kezdetétől szerepel az EU kritikus elem listáján. Nélkülözhetetlen, a Fold szinte minden lakójának zsebében van belőle egy kevés, mivel ITO (Indium – ón oxid) bevonatként minden érintő képernyő és LCD tartalmazza. Fontos komponens a félvezető gyártásban, és alacsony olvadáspontú ötvöző, forrasztó fémként, tükrök bevonataként isis.
2012-ben a világ össztermelése 670 tonna volt, ennek 60 5-a Kínából származik, de jelentős termelők még Dél-Korea, Japán és Kanada is.
A piacon átlagára 2019-ben 210 USD/kg volt, ez hozzávetőleg a befoglaló cinkércből leválasztott fémcink árának 1000x-ese.
Hazai dúsulások
Nagyon kevés hazai adatunk van az indiumra vonatkozóan. Ennek egyik oka lehet, hogy az MBFSZ laboratórium, ahol a geokémiai minták hazai elemzése többségében készül, In- alapú standardokat alkalmazott az elemzéseinél, s ezért a kőzetek In tartalmának kimutatására ezek az elemzések nem voltak alkalmasak, külön feltárásra van szükség.
Irodalmi adatok korai mikroszonda vizsgálatokból származnak a Mátra hegység szfaleritjeiből, galenitjeiből, melyekből 300 g/t maximumot elérő értékeket mutatttak ki az 1970-es években. A 2010-es években végzett (kevés mintából készített) elemzések ugyanitt nem utaltak gazdaságosság szempontjából figyelemreméltő dúsulásra.
Jelentős (bár csak egy cinkérces minta adataira alapuló) 700 g/t In koncentrációt mértek a Criticel során a Nagybörzsönyi cinkércben.
A felszíni minták közül a Velencei hegység fluorit telérjeiben jelentkezett 22 g/t In, de ugyanitt figyelték meg termés indium jelenlétét is.
Hogyan tovább?
Nyivánvalóan nagyon értékes, és hosszú távon piacképes nyersanyagként kell az indiumra tekinteni, mely a hazai cinkérc előfordulások gazdasági megitélést gyökeresen változtathatja meg. Mindenekelőtt azonban a mintázási, feltárási és kémiai elemzési hazai eljárások javítására van szükség a jelentős értékű fém dúsulásainak kimutatsűhoz.
További információ
http://kritikuselemek.uni-miskolc.hu/files/files/egyetem10_vegso_okt26.pdf
http://kritikuselemek.uni-miskolc.hu/files/files/CriticEl_2_Monogr%C3%A1fia_k%C3%B6tet.pdf
