Az EU 2008-ban még 14, jelenleg már 30 különféle stratégiai fontosságú nyersanyagot tart számon, amelyek ellátása az Unión belül jelentős kockázatú. Ebből nagyszámú anyagfajta jelenléte ásványi formában ismert, de ismeretessége elégtelen a kitermelés gazdaságosságának megitéléséhez.Ezeket vesszük sorra a sorozatunkban. Csak egy hivatkozást közlünk, a részletes leíráshoz, a többi hivatkozás ebben található.
Mély gazdasági válság van, a vak is látja. A kilábaláshoz források kellenek, bőséggel. Vannak határainkon belül feltáratlan forrásaink, részben természeti erőforrások, de ezek jelentősége nem jutott el a döntéshozók tudatáig. Van szakmai szolgálatunk, de a nyilvánosságot kapott információk szerint még nem foglalkozik a kritikus nyersanyagok kutatásával. Ezért indítom ezt a maratont, meglévő adataink összegzésével. hogy köztudottá váljon ásványkincseink értéke, és megszünjön az érckutatások egy évtizede bevezetett zárlata. Segíteni szeretnék a Szolgálatnak, hogy teljesíteni tudja küldetését és kutatásaival szolgálja az ország adófizetőit. (Földessy János a. Aranyásó).
Berillium
Nagy keménysége, kis fajsúlya, merevsége és magas olvadáspontja miatt a berillium mint fém a légitechnikában, a hadászatban és számos más területen nyer alkalmazást. Az Egyesült Államokban napjainkban felhasznált berillium tömegének mintegy 80%-át berillium-réz ötvözetek gyártására használják, melyeket például elektromos érintkezőknek, elektrotechnikai készülékek rugóinak előállítására használnak. Fő alkalmazási területei az űrhajózás, a nagysebességű repülés, az autóipar, a műholdas telekommunikáció és az orvosi műszergyártás.
Két jelentősebb -lényegében feltáratlan – lelőhelyét ismerjük:
Bükkszentkereszt – a legfontosabb dúsulási hely
A dúsulás foszfátos riolittufában és -tufitban található, és gyenge U, F, Mn, Li és kalkofil elem (Ag, Pb, Zn, Sn)-dúsulás kíséri. A Be főként a riolittufa töréses zónáiban lévő foszfátos kőzetekben akkumulálódott (Kubovics et al. 1989). A foszfátos kitöltéseket befogadó riolittufa valószínűleg késő-ladin vagy karni korú (Less et al. 2005). amely metamorfózist és szinmetamorf képlékeny deformációt szenvedett, és hidrotermás folyamatok is érintették több fázisban. A Csáki & Csákiné (1973) által vizsgált foszfátos érctestek a riolittufával szingenetikusan alakultak ki, Kubovics szerint utólagos hidrotermális folyamat hozta létre a dúsulást. A riolittufa Be-tartalma a clark érték 3-szorosa, míg a foszfátos kőzetben jóval nagyobb mértékű a dúsulás, 421 ppm-es átlagértékkel. A masszív foszfátos kőzet főleg fluorapatitból áll, kevés Mn- és Fe-oxid ásványokkal, dufrénittel (OH-tartalmú vas-foszfát), kvarccal, szericittel, kalcittal (Kubovics et al. 1989). A Criticel projekt mintáiban 389 ppm max Be dúsulás jelentkezett.
Mecseki liász szénmedence – kapcsolat a kréta alkali vulkanitokkal
Földváriné Vogl (1970) 300 ppm átlagos, 1600 ppm maximum értékeket mutatott ki a liész kőszenek feküjét képező Karolinavölgyi Homokkőben. Anomális értékeket mértek a liász feketeszenekben és ezek pernyéjében 500-1600 ppm közötti értékkel. A pécsi pernyében 12 ppm, a szenekben 5-9 ppm dúsulásokat mértek a 2012-es mintázások során.
További információk:
http://kritikuselemek.uni-miskolc.hu/files/files/CriticEl_1_Monogr%C3%A1fia_k%C3%B6tet(1).pdf, http://kritikuselemek.uni-miskolc.hu/files/files/egyetem10_vegso_okt26.pdf
Jövő héten ismertetésre kerül: Kobalt
