Megújulás
Fantáziarajz az űrbányészatról. Forrás: mining.com (https://www.mining.com/water-from-near-earth-asteroids-could-fuel-space-mining/)
Bányászat a Holdon? – nem is holdbéli az ötlet…
2021. szeptember 27.
Oláh Bernadett
  • Az elkövetkezendő években és évtizedekben azonban már meg is valósulhat az, hogy a Holdon mesterségesen készített építmények is álljanak. Ezen fantasztikus álom megtervezésén és kivitelezésén a tudósok folyamatosan, serényen dolgoznak. Az első lépés mindig a geológusoké és bányászoké.

    Valóban, az Apolló-17 misszióban lépett a Hold felszínére Harrison Schmitt első geológusként, majdnem 50 éve, 1972-ben. Az általános, gazdaságilag legkedvezőbb elképzelés ugyanis az, hogy az építőanyagok túlnyomó részét ne a Földről kelljen felszállítanunk a Holdra, hanem az építkezéshez szükséges anyagokat helyben lehessen kinyerni és kitermelni, vagyis kibányászni.
    Ha pedig már a bányászat kivitelezését tervezgetjük, akkor miért kellene megállnunk az egyszerű építőanyagoknál? Vannak ugyanis olyan holdi anyagok, amelyek önmagukban megérik a Hold-Föld fuvarköltséget. Ilyen a hélium 3-as izotópja, a ritkaföldfémek és bizonyos fémek. A hélium-3 alapvetően jóval nagyobb mennyiségben lelhető fel az említett égitesten, mint a Földön, és a közeljövőben ezt üzemanyagként tervezik felhasználni a még fejlesztés szakaszában járó fúziós reaktorokban. A fémek közül a titán, az arany és a platina az, ami nagyobb mennyiségben megtalálható a Holdon, és amelyeket számítástechnikai hordozható, illetve orvosi eszközök gyártására használnák fel egyelőre a földi életben.
    Az Arizona Egyetemen a NASA támogatásával olyan űrbányászati autonóm robotokból álló rajt hoztak létre, ami képes a ritkaföldfémek kutatására. A robotraj a Földön kerül kiképzésre, de a Holdon tervezik bevetni őket. Emellett ezek egy újonnan kifejlesztett elektrokémiai folyamat segítségével a hagyományos eljáráshoz képest akár ötször gyorsabban is át tudják fúrni a sziklákat. Neuromorf architektúrán alapul a robotmunka, amit HEART névvel illetnek. A raj tanulási folyamattal képes javítani a teljes, összehangolt robotcsapat munkáját.
    A ritkaföldfém kutatás mellett jelentős célkitűzés az is, hogy a robotok vegyék át a Holdon való építkezés nehézségeit és kockázatát az űrhajósoktól. Egy részről őket az űrutazásra képezték ki elsőként, nem pedig a kőműves-munkákra, másfelől pedig a légkörrel nem rendelkező Hold állandóan ki van téve az esetlegesen becsapódó mikrometeoritoknak is.
    Ezen okokból az ottani építkezési forma jóval eltér majd a földitől. Ott nem épülhet meg ugyanis a már jól ismert könnyűszerkezetes épületforma. Helyette viszont igen ígéretesnek tartják a bunkerszerű, holdi talajjal beborított építményeket, valamint azt a megoldást, hogy alapvetően a felszín alá építkezzenek, akár egy kráter falába is.
    Az alapelképzelés nem csak Arizona Egyetem kutatóit, hanem komolyan a kaliforniai Masten Systemset is foglalkoztatja. Ők olyan holdjárót fejlesztenek éppen, ami a sziklák felrobbantásának segítségével vizet kutatna. A vízkutatás a fentebb említett ritkaföldfémek és fémek felkutatásánál és kitermelésénél is jóval fontosabb, hiszen a földi élet alapját a Holdon elsősorban a víz biztosítaná.

    Kicsit hasonló fejlesztési munka Európában is folyik, a Miskolci Egyetem is partner abban a nemzetközi projektben, amelynek során olyan autonóm  robotok fejlesztését tervezik, amelyek igen szelektív bányászati előkészítési és termelő munkára lennének képesek, emberi jelenlét nélkül (https://robominers.eu/).
    Az űrbányászat kiváló és jól kecsegtető befektetési cél. Támogatása és fejlesztése talán elhozhatja számunkra az újabb ipari forradalmat, valamint megnyithatja előttünk a Holdon való tartós élet összes kapuját.

     

    Megosztás