Gyorstalpaló a földtanból és bányászatból: A kőszén elhalt növényi szervezetekből oxigénszegény környezetben (fedő kőzetek alatt) kialakuló, nagyrészt elemi szenet (C) tartalmazó kőzet. Az eredeti növények – akárcsak mi, emberek – döntően C-H-O-N kémiai elemekből épülünk fel. A földtani idő során – azaz százmillió évekig – ebből az anyagból a „szénülés” folyamatával eltávoznak a H-O-N elemek, különféle oldott és gáz formában. A hidrogén a fizika törvényei szerint szénhidrogén formájában szakad le a kőszénről és veszi távozóra a dolgot, azaz migrál. Ezt mindaddig teszi, amíg a gázvándorlás útjába valamilyen mesterséges vagy természetes akadály nem kerül (amit a szaknyelv csapdának hív).

A földalatti feltáratlan kőszénben a vándorlás útja nagyon szűk, a mozgás esetleges és lassú. Ha viszont a kőszenet valahol feltárják – azaz bányászati úton egy szabad felületet hoznak létre benne, például a szén kitermelése során – akkor a gáz felszabadulása ott hatványozottan felgyorsul. Ezt a gázt a szénbányászok komoly veszélyként – sújtólégként – ismerik, egy koncentráció szintet elérve szikrára robban, akár a nyitvahagyott gáztűzhelyből kiáramló gáz. Az ilyen esetek sokszor hatalmas katasztrófát idéztek elő a világ számos szénbányájában. Ezért a kőszenek metán (földgáz) tartalmáról bőséges adathalmaz áll rendelkezésre.

A kőszenet a sokszor többszáz méter mélységben lévő rétegekből korábban úgy termelték ki, hogy a szénréteg anyagát –akár több méter vastagságban – kiszedték, a földalatti vágatokon és aknákon elszállítottáks utána előreléptek, a kialakított üregben a szénréteget fedő – rendszerint agyagos – kőzeteket alátámasztás nélkül hagyták, amelyek így a felhagyott üregekbe omlottak. Nagy omladék területek keletkeztek a szénfejtések felett, amelyek továbbfejlődését ismét a fizika állította meg, a fellazult kőzeteknek nagyobb fajlagos térfogata miatt az üregeket végül maga a fellazult omlasztott kőzet támasztotta alá.

Mindez a történet nem érdemelne figyelmet, ha nem éppen metánról, azaz a ma legkritikusabb energiahordozó anyagunkról volna szó. Egykori geológusok bányamérnökök felbecsülték, hogy mennyi az a gáz, ami várhatóan ebben az omlasztott térfogatban helyet foglal. Nos, a becslések eléggé összevágóan mintegy 10 milliárd köbméter körül szórnak. Ennél jóval több, 100 milliárd köbméternyi a szénhez kötött gáz, de az ehhez való hozzáféréshez új fúrás-repesztési műveletek lennének szükségesek, amelyekben nincs hazai tapasztalat.

Mit jelent a fenti gázmennyiség? A szakemberek óvatos becsléssel 20 % kinyerhetőségi arányt tételeztek fel, azaz az omlasztott térségekben tározódott gázból az előfordulás egészére vetítve 2,0-2,2 Md m3 mennyiséget tekintettek kitermelhetőnek. A valóság ennél valószinűleg több, mivel az omladékgáz már nem szénhezkötött, hanem közelebb áll a hagyományos előfordulások szerkezetéhez. De maradjunk az óvatos oldalon. 2,0 Md m3 kitermelhető gáz in-place (azaz az érintetlen földalatti tározóban becsült) molekula értéke összesen 32 MJ/m3 fűtőérték mellett, 12 HUF/MJ áron 385 HUF/m3, összesen 768 Md HUF (https://smartgasconsulting.hu/mennyi-1-m3-ipari-gaz-ara/).

Manapság nem is annyira az ár, mint a hozzáférhetőség a fontos, Nos, a hazai gáztározók összkapacitása 4,4 Md m3, a mecseki omladék gáz ennek mintegy felét jelenti. A 10 legnagyobb magyar földgázmező valaha volt gázvagyonához hasonlítva, a mecseki gáz a 4-5. helyen állhat.

Ha tehát nagy a gáz, itt a menedék – tessenek szívesek lenni kicsit jobban utánanézni minél gyorsabban.