Rudabányát minden magyar földrajzot tanult diák ismeri, a neve a vasércbányászathoz kapcsolódik.  Nemcsak vasérc, de más színesfémek, és néhány különleges ipari alkalmazásra megfelelő ásvány, például a barit is előfordul jelentős mennyiségben.

A kisváros több mint ötszáz éve ad helyt a nyersanyag kitermelésnek és a geológiai kutatásnak. Világraszóló melléktermékei vannak ennek a munkának, a bányászat révén fedezték fel az előember, Rudapithecus táborhelyét, és a rudabányait nevű, nemrégiben itt felfedezett ásványt is.

Tengerek mindig is hasadtak, nincs ebben semmi különös. Sőt, ma is ezt teszik, jó példa rá az éppen most felébredt Kilauea (Hawaii) vulkán, amelynek lávaanyaga a hasadás keltette réseken keresztül éri el a felszínt. A repedések, törések jelentős része azonban nem lávát, hanem mélyből fakadó forróvizeket szállít a felszínre, vagy felszín közelébe. A nápolyi Pozzuoliban már a felszínen pöfögnek a hévforrások, de a Csendes Óceánban még nagy mélységű tengerfenéken lépnek a felszínre. A tengerfenék feltérképezésekor fedezték fel ezeket, és geológusok. Hidrológusok vizsgálják anyagaikat. A tengerfenéken keletkező kürtőkből frissen kivált ércásványok fekete felhője áramlik ki, ezek a fekete pöfögők. Más részéből barit, vas-karbonát épít kéményeket, és terül szét a kürtők környékén tengerfenéki üledékként.

Fekete és fehér pöfögők a tengerfenéken
forrás: Geology Cafe.com

A rudabányai ércelőfordulás kőzetei még a dinoszauruszok előtt, a triász kor kezdetén, 240 millió évtől ismertek. Hatalmas földi erők több száz millió éves hatása eredményeként látjuk ma őket itt, a felszínen. A korábbi kutatások során vált ismertté, hogy egykori tengeralatti fekete pöfögők hozták a tengerfenék felszínére az üledékként lerakódott ólom és cinkérceket. Most viszont a baritról sikerült  a Rotaqua KFT kutatóinak kideríteni, hogy ezek egy része is tengeri üledékes eredetű, és egyidős az ólom cinkércekkel. A fekete pöfögők magas hőmérsékletű vizeket, a fehér pöfögők kisebb hőmérsékletű forróvizeket hoznak a felszínre.

A most talált rudabányai darabon az eddig három különféle módon magyarázott anyagfajta, a sziderit (vaskarbonát), galenit (ólom szulfid), és a barit (bárium szulfát) a fekete és fehér pöfögők ideiglenes házassága eredményeként itt együtt találhatók, bizonyítva, hogy egy időben keletkeztek.

Együtt a fekete és a fehér pöfögők anyaga a rudabányai mintán

A tudományos kutatási eredmény jelentős pénzre is váltható, jelezve azt, hogy az ólom- cinkérceket és a baritot úgy kezelhetjük, mint a mészkőveket, s így az adatok alapján becsülhető még feltáratlan térfogatuk is jelentős, több millió tonnányi haszonanyagot képviselhet. Rudabányán a tíz éve folyó színesérc kutatások nyomán eddig mintegy 200 milliárd forintnyi lehetséges nyersanyag előfordulási helyét körvonalazták a kutatók.