Van a magyar kormánynak egy olyan stratégiai terve, amely hozzávetőlegesen két év keringési idővel merül fel az elvégzetlen teendők tengeréből, s később oda is süllyed vissza. Ez az ásványvagyon gazdálkodást érintő cselekvési terv.  Augusztusban újabb hírek szerint ismét a felszínre került, mert elkészült és nyilvánosságra került a tervvel kapcsolatos az un. SKV értékelés, Stratégiai Környezeti Vizsgálat. Korábban 2013-ban, 2015-ben jelent meg hír erről a cselekvési terv javaslatról. Lassú víz partot mos, megszületett a környezeti értékelés.

A 77 oldalas dokumentum taglalása meghaladja az asvanykincs.hu lehetőségeit, de figyelemre méltó, hogy a tanulmányt összeállító ENVinCENT projekt vezetője Dr. Pálvölgyi Tamás, aki hosszabb ideig volt az akkori MÁFI majd MFGI falai között működő Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője, így a földtudományokkal kapcsolatos bizonyos kérdésekről akár a napi gyakorlat alapján tájékozódhatott.

Gyenge pontnak látszik ugyanakkor, hogy az elkészítő szakértők listáján nem szerepel egyetlen olyan név sem, aki az ásványvagyon gazdálkodás, hasznosítás napi gyakorlatával bármilyen kapcsolatba hozható lenne. Így azt kell feltételezni, hogy a technológiák megvalósításáról, mellékhatásairól a szakértők irodalmi adatok alapján tájékozódtak.  Javaslom, hogy a technológiai kérdések előzetes értékeléséhez a továbbiakban hallgassák meg bányaművelők, eljárástechnológusok, olajmérnökök szakmai véleményét is.

Érdekes a tanulmány utolsó oldalán lévő KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ fejezet helyén lévő szöveg, amely szerint ez majd a társadalmi egyeztetést követően kerül megírásra. Ez nekem azt sugallja, mintha a társadalom szakszerűen tudná értékelné a benne lévő problémákat, csak a politikusok számára kellene leegyszerűsíteni a fő következtetéseket. Lehet hogy így van?

Lényeges, és a tanulmány szemléletét jók tükröző az a 32 javaslati pont, amelyet javasolt intézkedésként felsoroltak. Valószínűleg a megvalósítással kapcsolatos huzavonák indíthatták a tanulmánykészítőt arra a szövegében kiemelt kiegészítő javaslatra, mely szerint – utolsó pontban, kiemelten, mintegy slusszpoénként:

„32. sz. javaslat: Javasoljuk, hogy az ACsT egészüljön ki egy – az intézkedéscsomagokhoz hasonló – részletes feladat- és ütemtervvel és finanszírozási modellel.”

Remélem, csak segít az ügynek, ha ezt a pontot mi is kiemeljük, és javasoljuk az ütemterv kezdetének 2017-et,[3]  különös tekintettel a lassan évtizedes helyben járásra. Nekünk sem kellene ennél jobb slusszpoén.