A gyors technikai fejlődés számos új nyersanyag iránti igényt hozott a felszínre, amelyre a hagyományos kitermelő iparágaknak még nincs jól bejáratott válasza. Egyre több ilyen nyersanyag fajta van. 2011-ben az Európai Únióban létrehozták ezekről  egy listát. Akkor 14 anyagfajta szerepelt ezen, 2023-ban a számuk 34-re nőtt.

Ilyen anyagcsoportot képviselnek a szén előfordulásaink. Ezek anyagát – ahogy ezt mindenki az általános iskolában tanulta – nehéz körülmények között bányászták, majd erőművekben és kályhákban elégették, a keletkező korom szmogot, ez tüdő betegségeket okozott, a légkörbe engedett széndioxidból pedig globális klímaválság nőtt ki. Ma a szenekről és más fosszilis tüzelőanyagokról a világ majd minden társadalma az energia termelésben letérni igyekszik, az Európai Unióban erre szolgál a Zöld Átmenet stratégiája.

A szén előfordulásaink bezárásával viszont a “fürdővízzel a gyereket is kiöntjük”, hiszen a szenek keletkezési körülményei között számos egyéb összetevő is felszaporodik, s ezek pont a fosszilis energia leváltásához szükséges technológiai termékek létrehozásához nélkülözhetetlenek. Sokszor csak igen kis mennyiségekről van szó, egy tonna szénben vagy kőzetben 1 százalékot sem elérő mennyiségekről, amelyek értéke viszont meghaladja a szén, mint fűtőanyag értékét, nem beszélve arról, hogy kinyerése esetében nem kell a széndioxid kibocsátással számolni. Ráadásul, míg más érceknél a haszonanyag után maradvány anyagok, meddő keletkezik és szorul évtizedekig felügyeletre, kezelésre, a szén a ritkaelemek kivonása után vegyipari alapanyagként hasznosítható.

Ilyen anyagok a hazai szeneinkben a germánium, a vanadium, a cirkon, a ritka földfémek és még egy pár elem. A képen egy germánium kockát és egy dobókockát látunk. A dobókocka értéke talán 1-200 forint, a germánium kockáé 35-40 ezer forint. Ha két ilyen kockányi germániumot ki tudunk vonni a szénből, akkor a kitermelés gazdaságos, és a szén energiatartalma már csak melléktermék, szerény hab a tortán. Erre a megoldásra a kínaiak és oroszok is rájöttek, s szénbányaik egy részéből már folyik a fém kitermelése. A fő értéket a fém jelenti majd, s egy sajátos germánium érc az, amit korábban egyszerűen elégettünk a kazánban. Ahhoz, hogy erről pontos, gazdasági tervezésre is alkalmas adatokat szerezzünk, mintavételekre, elemzésekre, technológiai kisérletekre (s ami a fő, az útkeresők felé bizalomra) van szükség. A tét nagy, egyes szénmezőink – ha ilyen termelésre való alkalmasságuk bizonyított, többmilliárd dollárnyi többletértékkel növelhetik a nemzeti vagyont, mindannyiunk közös hasznára.

Egy ilyen adatgyüjtés kezdeti lépéseit végzi a Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Kara TEKH Szakkollégiumának nemzetközi kutatócsoportja, melynek eredményeit a BKL Bányászati és Kohászati Lapokban teszik közzé egy cikksorozatban 2023 decemberétől.