Mielőtt valaki rémhírterjesztéssel vádolna, a hír forrása az origo.hu 2021. január 16-i száma. Az eset nem egyedülálló, korábban is voltak már problémák, de kevés az ilyen jól dokumentált ,nyilvánosságra került  eset, mely ráadásul kormányközeli forrásból érkezik. Amennyiben a döntéshozók olvassák még az origo-t, ezt a cikket feltétlenül elemezzék ki és gondolkozzanak el a nyersanyag stratégiánkon.

Az elektromos energiáról annyit, hogy nélküle ma már nem élhetünk. Akár a vérkeringésünk: egy ötperces leállás klinikai halál szerű állapotot okoz az élet minden területén,  az egészségügytől, a bankon keresztül a közlekedésig. Ennek kiküszöbölésére hálózatokat alakítottak ki Európa-szerte, amelyeken oda jut az energia, ahol arra szükség van. Ha viszont nincs honnan, akkor a rendszer szétesése kontinentális méretekben pillanatok alatt elkezdődik, és a problémák pillanatokon belül piramis méretekre csúcsosodnak.

Ha valaki most a megújuló energiák beépített kapacitásaival érvelne, igaza van. Csakhogy, a szél leáll, a napot felhő takarhatja, s ez esetben ezek a források kibocsátásai igen rövid idő alatt többször tíz százalékot csökkenhetnek,  Ezt vagy többletkapacitás fenntartásával (szenes és nukleáris alaperőművek) vagy új forrás bekapcsolásával (gázturbinák) vagy a fogyasztók lekapcsolásával kell kiegyensúlyozni. Mindegyik megoldás azonnali cselekvést, de hosszútávú gondolkodást igényel.

„Az európai villamosenergia-rendszerben minden erőmű generátora azonos időpillanatban azonos frekvencián termel villamos energiát, csak így lehet a hálózati frekvenciát 50 Hz-es értéken tartani. Ha az aktuális frekvenciaérték ettől eltér, akkor a hálózati rendszer irányítóknak a rendszer stabilitása érdekében azonnal be kell avatkoznia.

2021. január 8-án, pénteken közép-európai idő szerint 13 óra 15 perc körül az európai hálózaton hirtelen frekvenciaesés történt. A frekvencia 50,027-ről 49,742 Hertz-re csökkent 14 másodpercen belül, majd 14.00 körül az európai villamosenergia-rendszerről leszakadt a dél-európai térség. A közel másfél órás áramszünet Szerbiát, Horvátországot és Romániát is érintette.”

A vészhelyzet okai még nem világosak, de szerepet kaphat ebben a nagy arányban beállított megújuló energiát termelő szél- és naperőművek csökkent teljesítménye mellett német szenes erőművek erőltetett ütemű leállítása.

A következményekről álljon itt egy origo idézet:

“A 2021. január 8-ai áramszünet miatt Romániában, például Kolozsváron a fizető parkoló sorompói nem nyíltak fel, a közlekedési jelzőlámpák fényei kialudtak, sokan a liftekben rekedtek, az Azomures kombinát vegyi anyagokat bocsátott ki a légkörbe, mert az üzem több berendezése is leállt. Az üzem légterében barnás-vöröses felhő jelent meg, a salétromsavat előállító berendezés leállása miatt. Merthogy az is árammal működik…”

Ehhez még egy sor egyéb azonnali hatást lehetne  felsorolni, a leállt orvosi rendelőkről, pénztárakról, a megbénult gázkazánokról, és üzemanyagtöltőkről.

Kedves döntéshozók, ezek itt történtek most a szomszédban, minél előbb gondolkodni tetszenek, annál jobb esély van egy következő kritikus helyzet kivédésére.

Én például minden leállítás párti lobbistát elküldenék Visontáról, és ott garantálnám a hőerőműként való továbbműködést legalább addig, amíg a Paks II üzembiztosan be nem lép.

A fenntartható fejlődés egyik követelménye csak a dekarbonizáció, a másik sokkal fontosabb követelmény az energia ellátásunk mindenkori állandó biztonsága. Erre pedig – a fenti átmeneti időszakra – hazai forrásokból egyedül a szénvagyonunk munkában tartása kínál lehetőséget.

Forrás: https://www.origo.hu/nagyvilag/20210116-a-megujulok-miatt-elsotetulhet-europa.html