A híreink szerint az MBFSZ szakemberei már szorgoskodnak hazánk majdani ásványvagyon stratégiájának kimunkálásán. Ehhez bizonyára kapóra jönnek azok a tanácsok, amit az elmúlt évtizedek során zajlott vizsgálatok, kutatások alapján lehet a jövőbeli lehetőségekre tenni. Ezekből fogunk rendszeresen megmutatni néhányat a tervezés segítésére, az éppen aktuális idevágó témákra is figyelve.
Csúcson jár a platina és palládium ára – és a hazai helyzet
Az autóipar világméretű ostorcsapásszerű újraindulásával tartós hiány keletkezett nyersanyagokból, csipekből, de ugyanígy platinafémekből, többek között a palládiumból és a platinából is és ezt a hiányt középtávon tartósnak ítéli a szakmai közvélemény. A mai hír itt olvasható.
Magyarországon a platinafémek geokémiai szintű dúsulásának vizsgálatához nincs megfelelő labor, így hazai eredmények alig születtek. Két határozott és azóta sem részletesen vizsgált indikáció ismert, részben a recski érces komplexumban, részben pedig az irotai fekete palákban. Az elsőben a bérkohósítás során az 1960-as évek végén Németországban azonosították a platina jelenlétét a lahócai réz-aranyérc bánya koncentrátumában, ezt követően indultak vizsgálatok. A MÁFI a lahócai érc egy 0,5 g/t körüli Pt tartalmat mutatott ki. A mélyszinti ércesedés molibdén érckoncentrátum mintájában 6 g/t Pd értéket elemeztek, ez jelenleg több mint a koncentrátumban lévő molibdén fém értéke. Az irotai feketepalákban a Felsővadász-1 alapfúrás mintáiból ismert platinafém dúsulás.
További adatok születtek, tized g/t közeli csúcsértékekkel, a szarvaskői bazalt – gabbró sorozat néhány mintájából.
Mint azt korábban is jeleztem, ezek a kis mennyiségben jelenlévő fémek drámai módon változtathatják meg az ismert fő szinesfémek alapján számított gazdaságossági mutatókat. Javaslom mindkét előfordulás mielőbbi új áttekintő mintázását.
Részletes adatok is rendelkezésre állnak, érdeklődés esetén.
Földessy János
foldfj@uni-miskolc.hu
