Az EU már több mint egy évtizeddel ezelőtt felismerte, hogy elégtelen nyersanyag politikája fejlett feldolgozóipari szektorát sérülékennyé teszi. Ennek hazai felismerése még várat magára. 2008 óta tartják nyilván az unió azokat a nyersanyagokat, amelyeknek ellátási kockázata, s ennek a gazdaságra gyakorolt hatása jelentős. A 2008-ban 14 szereplős kritikus nyersanyag lista mára harminc anyagot (legtöbb esetben ásványi nyersanyagot) tartalmaz[1].

A COVID-19 járvánnyal kapcsolatos gazdasági hatások élesen rávilágítottak arra is, hogy milyen mértékben érzékeny az országunk  feldolgozó ipara (főleg autóipara)  a nyersanyag ellátás zavaraira.

Ennek egyik orvossága lehet idővel a hazai gazdaság egyik kevéssé kihasznált szelete,  a hazai ásványi nyersanyag kutatás és termelés, amelynek fejlesztésével az ellátási zavarok mérsékelhetők.  A nyersanyagok előtérbe helyezésének másik kedvező hatása az, hogy a régióba hozhatók olyan befektetések, amelyek ezen nyersanyagok felkutatásához, kiaknázásához és feldolgozásához kapcsolódnak, jelentős mértékben növelve a jövedelemtermelő képességet és javítva a foglalkoztatási mutatókat.

Működő nyersanyag előfordulásaink

Igen jelentős, nélkülözhetetlen szerepet tölt be építőiparunk ellátásában  a régió fosszilis energiahordozó, építőipari ásványi nyersanyag illetve ipariásvány vagyona. Két nagy lignitbányája (Visonta, Bükkábrány) termelésére alapozva az MVM 2020-ban  3,1 TWh áramtermeléssel az országban megtermelt elektromos energia 15 %-át adta[2]. Több nagy  zúzottkő termelő üzem (Tállya, Szob, Nógrádbercel), homok- és kavicsbánya (Nyékládháza, Alsózsolca) tartozik ehhez a régióhoz. Az országban egyedüliként különleges ipari ásványi anyagokat kitermelő bányák  (Eger – mészkő, Rátka, Mád – zeolit, Erdőbénye  – kovaföld, Pálháza és Nagybózsva – perlit, Kazár, Istenmezeje, Komlóska – bentonit) működnek a térségben.

A lignit- és a zúzottkő termelők, a mészkő termelő társaság nagyvállalatok. A többi termelő üzem jelentős szerepet  a helyi gazdaságokban kap. Nagy eredmény növelési lehetőségek rejlenek a termékeik fejlesztésében, ehhez a felaprózódott vállalat szerkezet miatt a kis-közepes vállalkozásoknak nincs elegendő forrása. Mindannyian jelentős jövedelem termelők, helyi adó befizetők, és nem szorulnak olyan állandó vagy rendszeres állami támogatásra, mint több föld- és területhasználati konkurrensük, például a turizmus, vagy a szőlőtermesztés és borászat, amelyet hol a túltermelés, hol a terméskiesés miatt részesítenek rendszeresen állami támogatásban.

Kiaknázatlan ismert források

Bár működő érctermelő helyek a régióban jelenleg nincsenek, vannak olyan, a történeti múltban jelentős előfordulások, amelyek a modern ipar és mezőgazdaság igényeinek ismeretében átértékelést érdemelnek. Itt tartják nyilván  például az ország ma ismert legfontosabb színesfém és nemesfém ásványvagyonát Recsk körzetében.

A Mátra hegység adott helyt a 20.században müködő legjelentősebb ólom-cink bányászatunknak (Gyöngyösoroszi, Mátraszentimre), melynek mélységi folytatására több modern kutatási részeredmény utal. A hegység északi peremén helyezkedik el Recsk területe. Több  részlegesen megkutatott arany-ezüst előfordulás ismert a Tokaji hegységben (Telkibánya, Mád, Fűzérradvány, Rudabányácska).

Rudabánya többszáz éves bányahelye  az ország legfontosabb vasérc előfordulásaként  szerepelt a nyilvántartásokban.  A legutóbbi időkben lezárult modern kutatások gyökeresen új értelmezéshez, eddig figyelembe nem vett ásványi nyersanyagtelepek felismeréséhez vezettek a már évszázadok óta művelt lelőhelyen, ólom-cink-barit  illetve réz- barit dúsulásokkal.

 Kutatásra váró kedvező földtani környezetek

Számos alig ismert olyan földtani környezet van Észak-Magyarországon, amelyek igen jelentős gazdaságos előfordulás lehetőségét jelentik. Ide tartoznak olyan ásványi előfordulások amelyek  az EU kritikus nyersanyag lista szerint a kontinensen akár  stratégiai fontosságúak lehetnek  dúsulásai (Szendrő – arany, grafit, Irota – ritkaföldek, Rudabánya – barit, stroncium). Ezekről  vannak szórványos információink, de mennyiségi és minőségi adatok hiányoznak, vagy elégtelenek. A Börzsönyben több nemesfém és színesérc kutatására alkalmas, középkori bányamüveletekkel  is rendelkező érces terület van. Lényegében ismeretlenek a Cserhát előfordulásai. A Mátrában a bányabezárási müveletek során keletkezett adatok újraértékelése arra utal, hogy a most bezárás alatt álló korábbi bányarészek alatt jelentős ismeretlen dúsulások lehetségesek. Szintén geofizikai adatok ujraértelmezése mutatott rá a Recsktől É-ra mélyben rejtett , esetleg ércesedett magmás kőzettest valószínű jelenlétére. A Dél-Bükk területén a felszínen kirajzolódó geokémiai nyomok egy, valószinűleg ritkaföldek dúsulását is előidéző rejtett magmás benyomult test jelenlétére utalnak.

A borsodi barnaszén medence (itt Felsőnyárád képviseli a térképen) kőzeteiben igazolt germánium dúsulás jelentkezett, amely – sikeres részletes kutatás esetén – átminősíthetné az energiahordozóként már nem használt különleges szénkőzeteket keresett stratégiai ásványi nyersanyaggá.

A Cserehát, és a Szendrői hegység vidéke az ország legszegényebb kistérségei között is az élen szerepel. Itt 40-50 éve lezajlott földtani kutatások, valamint néhány újabb geofizikai mérés alapján feltételezhető jelentős felderítetlen érchozó rendszer közepes mélységben, Szendrőlád, Gadna, Irota, Felsővadász környékén.

A Rudabánya körzetét érintő kutatások már említett eredményei mellett kiemelést  érdemelnek azok az alig ismert, üledékes kőzetekben jelentkező  cink dúsulások, amelyek Rudabányától a szlovák határon túlig több község határában mélyült mélyfúrásokban is nyomozhatók – Jósvafő, Szinpetri, illetve a szlovákiai Pelsőcardó térségében. Különlegesen kedvező környezetű előfordulás csoport a Tokaj hegység számos arany-ezüst lelőhelye, amelyek kutatása részleges (Telkibánya, Fűzérradvány, Mád), vagy hiányzik (Rudabányácska, Szerencs, Regéc).

Foglalkoztatás és jövedelem termelő képesség növelési lehetőségek

Visonta és Bükkábrány (valamint a közöttük fekvő, kevéssé megkutatott előfordulás sor) stratégiai értékű fosszilis energiahordozó, amelyre hosszú távon megtartandó ásványvagyonra, energiaforrásra  kell tekinteni, bár a széndioxid kvóta drágulásával kapcsolatban jelenleg veszteségesek, és (tévesen) bezárásra vannak itélve. Több olyan technológiai fejlesztés van készülőben a világon, amelyek sikere esetén a lignit (más szilárd fosszilis energiahordozóval együtt) visszanyeri gazdasági jelentőségét.

Hasonló a borsodi medence barnaszén előfordulásai közül egyesekre vetíthető jövőkép, a germánium- és egyéb ritkaelemek sikeres kivonása esetén.

A kitermelésre váró egyéb ismert ásványvagyon értéke is igen figyelemre méltó. A Recsken a mélységi előfordulásban részletesen megkutatott, az érces tömeg mintegy 5 %-át jelentő ércteleprész  ma becsülhető értéke 3300 milliárd forint, a kevéssé megkutatott nagyobb tömegbe foglalt érc értéke nagyságrendekkel nagyobb. Ugyanitt a recski Lahóca aranyérce 1993-1997 között megkutatott ásványvagyona további 1050 milliárd forinttal gyarapítja a nemzeti vagyont.

A rudabányai színesérc-barit előfordulás gazdasági paraméterei sokkal kevésbé becsülhetők még, de az eddig körvonalazható dúsulások várható gazdasági értéke 300-500 milliárd forint közötti.

A fenti számok alapja nem a nyereség, hanem a nyersanyag értéke, de a jelenlegi adókulcsokkal minden megtermelt 100 forintból 30-35 forint a központi és helyi adóbevételeket gyarapítja, és a  nemzetgazdaság szintjén még az egyéb költségek is jelentős részben a hazai piacon találnak árút, munkaerőt, a gazdasági körforgásban maradnak, a bérekből a hazai piacra termelődik vásárlóerő.

A legtöbb egyéb lelőhely jelenleg ismert dúsulásai a fenti értékek töredékére becsülhetők a korábbi ismeretek alapján.  Ezek értékelését  a földtani kutatások több évtizedes hiánya akadályozza. Az elmúlt évtizedekben lezajlott néhány kutatás tapasztalatai szerint minden, a nyersanyag kutatásra fordított, és jó tervezés után elköltött forint (azaz az ismeretesség növelése) a vagyon  oldalon 100-szoros vagy nagyobb növekedést eredményez.

Ezek a lehetőségek a helyi gazdasági erő növekedését vetítik előre, a  munkaerő számára hosszan tartó, biztonságos, magas képzettséget nem igénylő munkahelyeket igérnek, jövedelmező módon,  a helyi GDP előállítás radikális növekedésével együtt.

A helyzet csak kihasználatlan lehetőség marad cselekvés hiányában. A lehetőségek sikeres valóra válásához hosszú út, és jelentős források rendelkezésre bocsátása szükséges. A hosszú út mindig az első lépéssel kezdődik, az állami és a helyi erők, vállalkozások és szakemberek célzott összefogásával.

[1] https://rmis.jrc.ec.europa.eu/?page=crm-list-2020-e294f6

[2] https://mvm.hu/hu-HU/Tevekenysegunk/Termeles