Az EU 2008-ban még 14, jelenleg már 30 különféle stratégiai fontosságú nyersanyagot tart számon, amelyek ellátása az Unión belül jelentős kockázatú. Ezek között szerepel a FLUORIT is. Ebből itthon nagyszámú anyagfajta jelenléte ásványi formában ismert, de ismeretessége elégtelen a kitermelés gazdaságosságának megítéléséhez. Ezeket vesszük sorra a sorozatunkban. Csak egy-két hivatkozást közlünk, a többi hivatkozás ezekben található.
Fluorit
A fluorit (CaF2) főleg savanyú magmatitokhoz kötődik. Főleg gránit intrúziókhoz, pegmatitokhoz kötődik, de karbonatitokban, alkáli intrúziókban is felhalmozódik. Vulkáni tevékenységhez– kötődve polimetallikus ércesedés kíséretében jelentkezik teléreket (Pb-Zn-Ba), vagy sztratiform- dúsulásokat (Pb-Zn-Ba-Cu) alkotva.
Az ismert ásványvagyon Kínában és Mexikóban van. A világ termelésben az előbbieken kivül Oroszország, Mongólia és Dél-Afrika játszik jelentős szerepet. A világ legnagyobb fluorit lelőhelye, a mexikói Las Cuevas, melyből 73–95% érctartalom mellett évi 1 millió tonnánál többet termelnek. Európában egyedül Spanyolországban tartanak nyilván jelentősebb ásványvagyont fluoritból.
A termelt fluorit 60%-át fluorsav előállításáraa, 30 %-át acél- és aluminium gyártási adalékként használtják. Ismert polimer anyagváltozata a teflon. Nincs jelentős újrahasznosítási lehetősége.
Hazai fluorit dúsulások
Ipari jelentőséget is elérő dúsulásai cask a Velencei hegységből ismertek, gránitban megjelenő kvarctelérek ásványaiként. Más dúsulásai csak ásványtani érdekesség szintjét érik egyelőre.
A Velencei hegységben Pátka-Szűzvár, -Kórakáshegy, Pákozd és László tanya környezetében térképeztek felszíni kvarc-fluorit teléreket, ezek közül a Szűzvár és a Kőrakáshegy illetve a Pákozd melletti előfordulás bányászatára került sor, 1949 és 1973 között, főleg a társuló szfalerit-galenit kitermelésére irányultan. Az összes termelés volumene mintegy 180 ezer tonna volt.
Az előfordulás archiv anyagából új monografikus feldolgozás készült, ez elektronikusan elérhető a lenti linken. A jelenlegi kép szerint a fluorit telér a mélység felé növekvő vastagságú, de csökkenő Pb-Zn tartalmú volt. A bezárás fő oka nem a vagyon kimerülése, hanem a rossz bányászati rendszer fenntartásával kapcsolatos nehézségek voltak. A lelőhely ércteléreiben jelentős, de akkor értékként nem beszámított Ag tartalom volt (max elemzési értékek 350 ppm Ag), és állandó Au tartalmat is regisztráltak (max 1.3 ppm Au). Az itteni szfaleritben jelentkezett a legtöbb indium tartalom (20 ppm) a 2014-es elemzések során.
A pátkai előfordulás lehet a jövőben egyik legalkalmasabb hazai előfordulás földalatti automatizált kitermelésre, a nyersanyag meddőtől jó, “online” megkülönböztethetősége (fluoreszcencia), kis előfordulási mélysége, kis keménysége, könnyű dúsíthatósága miatt.
További információk:
http://kritikuselemek.uni-miskolc.hu/files/files/CriticEl_1_Monogr%C3%A1fia_k%C3%B6tet(1).pdf
http://kritikuselemek.uni-miskolc.hu/files/files/monografia_3.pdf
A jövő héten: RITKAFÖLDFÉMEK
