A kb. 3 millió évvel ezelőtt készült globális pillanatkép a következőeket sorolja fel – :

• Grönlandot nem fedte jégtakaró,
• a tengerszint a mainál 18 méterrel magasabb volt,
• az átlaghőmérséklet 1,8-3,6 Celsius fokkal magasabb volt a mostaninál.
• Észak- és Dél-Amerika ekkor még nem rendelkezett szárazföldi összeköttetéssel.
• Az élővilág számos, mára kihalt faja népesítette be a szárazföldeket és tengereket

Azonnal utánanéztem, de abban az időben még nem volt autóközlekedés, sőt, antropogén hatásokról sem lehetett szó.

Ezt követte az utolsó lehűlési időszak, 2,5 millió évtől i. e. 20,000 évig, amikor

• A kontinentális jégtakaró a pólusoktól a 40 fok – szélességig húzódott
• Az átlaghőmérséklet 0 és -6 C fok között mozgott
• A tengerszint a mainál 30 m-rel mélyebb volt,
• Létrejött a földhíd Ázsia, Észak- és Dél-Amerika között
• Az élővilág számos, mára kihalt faja népesítette be a szárazföldeket és tengereket.

Ennek is utánanéztem, de abban az időben még nem volt környezetvédelem, Greenpeace és CO₂ kvóta, ami a visszahűlés oka lehetne.  Megint semmi emberi hatás.

Ma a jégkorszak utáni felmelegedés periódusában élünk, a hőmérsékleti hullámvasút ismét felfelé vágtat velünk.

Valószínű tehát, hogy a globális klímaváltozás nélkülünk is zajlik – hatásunk morzsányi.  A biodiverzitás nélkülünk is változik (habár egyes tételek biztosan a megnövekedett emberi fogyasztás miatt tűntek el az étlapról).  Az emberiségre gyakorolt hatást viszont naponta érezzük.   De tudunk-e tenni ellene? Fokozzuk a hatást, vagy tudjuk fékezni is?

Annyi bizonyos, hogy az ember idézte elő a földkéreg kőzeteiben tárolódott fosszilis energia tömeges felszabadulását. Ennek hatása viszont eltörpül a rizstermelés és – bocsánat – az emlősök szellentései – során felszabaduló gázok hatásához képest. Azaz nem csak az a baj, hogy autón (repülőn, villamoson, hajón – nem kívánt törlendő) járunk, hanem az is, hogy eszünk, iszunk, emésztünk. S ettől ugye, mégiscsak nehéz megválni.  Mi lehet a javaslat?

Fogyasztásunk szintjét biztosan csökkenteni kell, ez a hőmérséklet többlet egy részének eltüntetésére alkalmas. Az el nem tüntethető hőmérséklet emelkedéshez pedig alkalmazkodni kell, a mezőgazdasággal, vízgazdálkodással, társadalom szerkezettel és egyéb ezernyi tényezővel. Hosszútávra terveznünk kell, s jövőbeli létesítményeinket az előrhaladó felmelegedés hatásaira kell méreteznünk.

https://index.hu/tech/2018/12/11/klimavaltozas_globalis_felmelegedes_gronland_ocean/