A mecseki feketeszén valaha klasszikus energiahordozóként vált ismertté, lett a pécsi és komló bányászat központja. Utolsó földalatti bányaüzemek a XX. és XXI. század fordulóján zártak be.

Ma a mecseki szén és a környező kőzetek gyökeresen új értelmezést kaptak. Olyan kémiai elemek dúsultak ezekben az anyagokban, amelyek ma a digitális korszak millió termékében megjelennek és az elektromos autóknak is elengedhetetlen részei. Európa lemaradt ezeknek a megismerésével, és 2008-tól egyre bővül az az európai „vörös lista” amelyen ezek az elemek szerepelnek, például germánium, hafnium, nióbium, tantál, szkandium, ritka földfémek, melyek az EU fejlett iparának fenntartásához kiemelt fontosságúak.

A kőszenek hagyományos felhasználása a hő- és energiatermelés. Számos szempont – levegő tisztaság, üvegház hatás csökkentése stb. – szól az ilyen alkalmazás ellen. Új technológiák – az úgynevezett tiszta-szén technológiák hivatottak a kedvezőtlen hatásokat csökkenteni. A nem-kívánttá vált széntelepek egy része azonnal az űrkorszakba léphet át mivel több, eddig nem értékelt, és high-tech alkalmazásokhoz szükséges nyersanyagot adó kémiai elem kifejezetten ilyen kőzetekben dúsul.

A magyarországi lehetőségeket a Miskolci Egyetem Ásványtani-Földtani Intézetének csapata vizsgálta a közelmúltban lezárult EU társ-finanszírozású TÁMOP – Criticel program keretében. A már korábban is ismert jelentős elemdúsulásokat újra mintázták, és túlnyomó részük újra alátámasztást nyert. A Pécs és Komló környéki fekete szenekben és szomszédos meddő kőzeteikben igazolták a jelentős nióbium, tantál, szkandium, hafnium, berillium dúsulások meglétét. Ezek a szenekben tized-ezred százalékos mennyiségben szabad szemmel nem láthatóak. Feltételezhetően a szén képződésével egykorú vagy későbbi vulkáni folyamatok „pumpálták bele” az elemcsapdaként kiválóan működő feketeszenekbe.

Bár ismertek voltak ezek a koncentrációk, a XX. század emberének ezek az elemek sokkal kevesebbet jelentettek, mint napjainkban. Ez azt is jelzi, hogy a hagyományos energiahordozóként már nem kívánt anyagok akár teljesen új megvilágításba kerülnek, ércnek tekinthetők, s stratégiai fontosságú modern nyersanyagok fontos hordozói lehetnek. Ezek a kémiai elemek – ha kinyerésük megvalósulhat – egyes becslések szerint értékesebbek, mint maga a szénnek minősülő hordozó kőzet.

A felismerés megvan, de innentől még költséges nyersanyagkutatások és technológiai vizsgálatok sorára van szükség ahhoz, amíg ez a nyersanyagkincs dollár milliárdokban is realizálódhat.

A kutatócsoport eredményeiről ide kattintva olvashat részletesebben.