Hirtelen vált élessé az a régóta ismert probléma, hogy energia fronton komoly függésben vagyunk Oroszországtól. Naponta érkezik az enyhe nyugtató a médiából, hogy bennünket a válság/energia bojkott/gázcsap elzárás  stb. nem fog érinteni. Nos, ebben óvatosabb lennék, garancia valójában semmire nincs. A hazai lehetőségek feltárása mindennél sürgetőbbé vált.

A metán (CH4) jelentős részben szerves anyagok oxigénszegény lebomlásakor keletkezik (biogáz). Betemetődéskor kezdetben a szén ásványokban  kémiai kötésben van jelenmajd magasabbő nyomás és hőmérséklet tartományban  képes nagyobb arányban leválni a szénről, és megfelelő áteresztőképesség megléte esetében szabad gázként migrálni, kellő záró fedő esetén csapdázódni.

Szénhezkötött metánként a gázt még a szénből termelik ki úgy, hogy csökkentik a széntelepben a feszültséget (nyomást) pl. vízemeléssel, s erre megindul a szén migrációja a szénből a szabad repedés hálózatba. Az omlasztott területek esetében a felszabadult szabad omladék-gáz a fejtések feletti fewllazult zóna másodlagos repedésrendszerében tárolódhat, ha csapdázódni képes. A kitermelés arányában újratermelődhet, mivel migrációs útja rövid, néhány tíz méteres.

Régóta ismert volt a kőszénben szorbeált gáz (15-25 m3/t) és a szabad gáz a mecseki szénmedencében de az erre vonatkozó első szénhez kötött metánra irányult próbafúrásos  kutatások (1993-1994) nem  voltak  sikeresek. A sikertelenség több technológiai okra visszavezethető. Ezt követően  a USGS és a MÁFI közös kutatócsoportja, majd 2005-06-ban  a Rotaqua KFT a Miskolci Egyetemmel együttműködve  értékelte újra a mecseki szénhezkötött metán előfordulást a korábbi kutatási adatok alapján. A kutatási engedély megszerzése után 2007-ben a projektbe bekapcsolódó új partner (Whitehorse Hungary Energy) a szénhezkötött metán helyett a UCG (földalatti szénelgázosítás) technológiája mellett döntött, és a CBM újbóli kísérleti kipróbálása így elmaradt. Végül a UCG kutatás is félbeszakadt, négy kutatófúrás lemélyítése után.

A különböző időpontokban elvégzett becslések szerint a medence széntelepeinek anyagában kötött gáz mennyisége 100-140 milliárd  m³, az omlasztásokba csapdázódott gáz 10-11 milliárd  m³.  Az összes gázfajta közül ez utóbbi  a legmagasabb helyzetű, a feltételezések szerint a felszíntől 300-500 m mélységben.

A kötött gáz kitermeléséhez komoly technológiai vizsgálatokra, fejlesztésre van szükség. Az omladék- gáz már szabad gáz, kitermelésére hagyományoshoz közeli  technológia is alkalmas lehet. Ezekre a mennyiségekre óvatos becsléssel 20 % kinyerhetőségi arányt tételeztek fel. Ez azt jelenti, hogy a szénhezkötött gáz letermelhető mennyisége kb 28 milliárd m3,  az omlasztott térségekbe tározódott gáz az előfordulás egészére vetítve 2,0-2,5 milliárd m³.

A jelenlegi energia válság indokolttá teszi a gázvagyon újraértékelését. A legkönnyebben értékelhetőnek és technológiai szempontból legegyszerűbbnek az omlasztásos területeken tárolódott gáz vagyon felmérést, és termelésbe léptetését tartom, a következő indokokkal:

1. A kutatandó terület az egykori fejtések fölötti térrészre szűkíthető

2. Földtani értékeléssel jelölhető ki a csapdázódási lehetőség

3. Az omlasztás olyan másodlagos áteresztőképességet hoz létre, amelyben szabad gáz áramolhat,

4. Az omlasztásba a környező széntelep maradványokból a metán a termelés megindulásával folyamatosan átlép, azaz a letermelés akár egy üzemi teljesítményen stabilizálható

A lehetőségek realizálásához pénzre, nemzetközi csapatként tapasztalt széngeológus, hirodegológus szakemberekre és gyakorlott, a terület képződményeit ismerő fúrás kivitelezőre, valamint rezervoár mérnökökre van szükség. A feltárandó omladék gáz helybeni értéke mai áron a kinyerhetőségtől függően 200 -800 milliárd forint körüli.