Egy módszeres és kitartó tudományos kutató vizsgálatainak eredményét tette közzé a Globe kiadó a közelmúltban egy sokat emlegetett bányászati hulladék, a gyöngyösoroszi Száraz völgy meddőhányójának anyagáról. A több millió tonna tömegű flotációs meddőhányó a helyi ércelőkészítőmű működése során 1985-ig keletkezett meddő zagy anyagából épült. Környezeti állapota körül sok vita volt, végül a 2000-es években alagcsövezéssel, majd több rétegű lefedéssel ártalmatlanították az egykori Mecsek-öko Zrt szakemberei. A most megjelent tanulmány időgépbe ülteti az avatott olvasót, és a rekultiválás előtti állapotot tárja fel, illetve azokat a folyamatokat, amelyek a meddő anyagban az akkori atmoszférikus hatásokra végbementek.

A szulfid-ásványokat, elsősorban piritet, illetve pirrhotint tartalmazó bányászati meddő-anyagokban, ha azokat a szabad ég alatt, az atmoszferíliáknak kitett formában tárolják, bonyolult oxidációs-redukciós kémiai folyamatok indulnak el. Az oxidatív mállás egy a meddőhányó testben lassan felülről lefelé haladó oxidációs front mozgásával írható le, ám térben és időben a talajvíz helyzete, a csapadékvíz utánpótlás, a hőmérséklet évszakos, illetve napi változásai erősen befolyásolják a kémiai illetve biokémiailag is gyorsított mállási folyamat előrehaladását. Jelenlegi ismereteink szerint a folyamat végállapota természetes feltárásokon a vaskalapként vagy gossanként ismert vasoxid-hidroxid dominanciájú mállási kéreggé való átalakulás. A dolgozat a 2000-es évek elejéig tartó vizsgálatokkal próbál választ keresni a Gyöngyösoroszi határában deponált, ekkor még csak részlegesen rekultivált meddőanyag átalakulási folyamatainak mikéntjére, a környezetre gyakorolt hatásokat is megítélve.

A könyvet a Globe kiadó jelentette meg, és az amazon.com hálózatában vásárolható meg.