Az emberiség már régóta ismeri és használja a grafitot, i.e. 4000 körül is már cserépedények díszítésére használták. A középkor során sokszor összetévesztették más ásványokkal, mivel akkor még nem tudták, hogy a szén egyik formája, ezért is nevezték „plumbago”-nak, mintha az ólom egyik változata lenne. A XVI. században fedezték fel, hogy egy önálló ásványról van szó, és csak a XVIII. század végén nevezték el a görög „graphein” (írni) szó után grafitnak.

Miért fontos?

A grafit különleges fizikai és kémiai tulajdonságait (például kitűnő hő- és elektromos vezetését) kihasználva alkalmazzák többek között a tűzállóiparban, az autóiparban, a kohászatban, az acélgyártásban, valamint grafén és szintetikus grafit gyártására. Ezek mellett használják még elektródákban, Li-ion akkumulátorokban, optikai kábelekben, nanocsövekben, kenőanyagként, illetve a csúcs-technológiai és az űriparban is. Felhasználási köre és így az igény is rá évről évre nő. Az Európai Unió számára stratégiai nyersanyag a grafit, és már 2011 óta szerepel az EU Kritikus nyersanyagok listáján. A világtermelés döntő része a Távol-Keletről és Afrikából, Dél-Amerikából kerül piacra. A világ 2019. évi természetes grafit termelését 1,1 millió tonnára becsülik, Kína világelső utána jön Mozambik, majd Brazília és Madagaszkár.

Dúsulások Európában

Jellegzetesen nagy nyomású és magas hőmérsékletű mélységi kőzetátalakulások (tudományos nevén metamorfózis) terméke. Európában a grafittermelésben első Oroszország, utána jön Ukrajna és Norvégia, majd Törökország, és végül Németország. Hasonló előfordulások működtek termelőhelyként a közeli országokban, (Hardmuth ceruzájáról ismert)  Csehországban, Ausztriában is.

 És itthon?….

A képződményeket hordozó hegységi területeken és fúrásokból ismertek grafit előfordulások. Indikációk ismertek például a Soproni-hegység Fertőrákosi-palasziget csillámpalájában, a Kőszegi-hegységben Kőszeg, Velem és Cák térségében, az Upponyi-hegységben Nekézseny és Dédestapolcsány között, valamint a Szendrői-hegységben Irota, Gadna és Szendrő környékén. Itt az  1990-es években kutatások is folytak a dúsulások tisztázására.

Hogyan tovább?

A magyarországi előfordulások bár még csak indikációk, de részletes megkutatásuk ajánlott. Tekintve, hogy utoljára az 1990-es évek elején zajlott grafitkutatás hazánkban több-kevesebb sikerrel, a mai modern műszeres technika segítségével pontosabb és átfogóbb képet kaphatnánk a hazai előfordulásokról/készletekről.

További információ

http://kritikuselemek.uni-miskolc.hu/files/files/egyetem10_vegso_okt26.pdf

http://kritikuselemek.uni-miskolc.hu/files/files/CriticEl_1_Monogr%C3%A1fia_k%C3%B6tet(1).pdf

https://pubs.usgs.gov/periodicals/mcs2020/mcs2020-graphite.pdf