A Magyar Közlöny 2017. 103.számában jelent meg a 10058 – 10102. oldalon a 161/2017 (VI.28). számú Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányrendelet ami a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról címet viseli.
Eddig a hír. A hosszan vajúdó mostani átalakulást a többlépcsős szakmai irányítás tér- és pozíció vesztése előzte meg.
Kezdetben – az antivilágban és még azt követően 1994-ig – volt két kormányhivatal önálló költségvetési sorokkal, az Ipari Miniszter alatt, államtitkári rangú vezetőkkel:
Az állami földtani intézményrendszer felépítése 1994 előtt
A KFH alá tartozó intézetek az alapkutatási munkát végezték, a hivatal területi szolgálatai pedig a regionális szakértelmet, engedélyezési, ellenőrzési hátteret adták. Ugyanezt jelentették az Országos Bányaműszaki Felügyelőség alá tartozó kerületi felügyelőségek, KBF-ek a bányászati biztonság vonalán.
Emlékeztetőül a Területi Földtani Szolgálatok székhelyei és felügyeleti területei:
A területi földtani szolgálatok területei 2007-ig.
A XLVIII sz. (1993) Bányatörvény hatálybalépése után, 1994-től a kép átalakult, a Hivatalból Szolgálat, a Felügyelőségekből hivatal lett, az alábbi szervezeti rendben:
Az MGSZ és MBFH szervezeti sémája, 1994 – 2007
Az MBH alá tartozó bányakapitányságok hatáskörébe került a földtani kutatási és bányászati engedélyek kiadása a nyílt területeken, a zárt területek vonatkozásában pedig a koncessziós rendszer lépett működésbe.
Újabb átalakítás 2007-ben következett be, amikor a MBH és az MGSZ összevonásával létrejött az MBFH, amely alá az ELGI tartozott, a MÁFI önálló (és ellátatlan) lett. Megszűntek a területi földtani szolgálatok, feladataik átkerültek a bányakapitányságokhoz.
A MÁFI a csökkenő állami költségvetési pénzek kompenzálását a piaci szférából nem tudta megoldani, így 2012-ben a MÁFI és az ELGI összevonással az MBFH alá rendelt MFGI-vé alakult át. 2015-ben az MBFH elsőfokú hatósági feladatait ellátó Bányakapitányságok megszűntek, az engedélyeztetés a regionális kormányhivatalokhoz került, s a szakmai szervezet tapasztalt szakembereinek jelentős részét elveszítette. Az MBFH innentől gyakorlatilag egy minisztériumi főosztály alárendeltségébe került.
Az állandósult szervezeti változások károsan befolyásolták a szakmai feladatok ellátását, rövidtávúra zsugorítva a mindennapi munkát végzők által belátható távlatokat. A mai átalakulást több mint egy éves, meghosszabbított vajúdás előzte meg, eközben tovább erodálódott a szervezet lényegét alkotó szakembergárda. Eközben súlyos feladatok maradtak megoldás nélkül, például az ország 2013 óta a levegőben lógó és kidolgozatlan ásványvagyon gazdálkodási stratégiai terve. A már lecsökkent és szakmai tapasztalatokban elszegényedett létszám állapota nehéz helyzetet jelenthet még az új vezető csapatnak
A mai rendelet a vezetők kinevezésével nem foglalkozott. Bárki is legyen a szakmai szervezet élén, igen nehéz munka vár majd rá, hogy az ásványi nyersanyag gazdálkodás létfontosságú és a nemzeti jövedelemhez jelentősen hozzájáruló szerepét vezető politikusainkkal beláttassa, a szükséges, hosszú ideje elmaradó alapkutatások végbemenjenek, és a szénhidrogének mellett jelenleg kis hatásfokkal zakatoló engedélyezési rendszer megújuljon. Nem beszélve igen lényeges információkat tartalmazó szakmai adattárainkról, mintaraktárainkról, Ezért ha lehet, most ne a logó tervezésével foglalkozzanak, az még várhat egy darabig…
A fenti herkulesi feladatokhoz az új és a régi/új szakmai vezetőknek sikert és kitartást kívánok.
http://asvanykincs.hu/jogszabaly/zelei-gabor-lett-az-mbfh-elnokhelyettese/
