Kutas Dávid Tamás Miskolcon szerezte meg BSc diplomáját földtudományi mérnök – olaj- és gázipari mérnök szakágon.  Az ausztriai Leoben bányászati egyetemén folytatta az MSc tanulmányait, diplomáját 2016-ban szerezte meg.  A diploma megszerzése után a német Wintershall vállalat gyakornoki programjába vették fel, ahol most a második évét tölti.  A beszélgetésünk interneten zajlik, Dávid jelenleg egy északi tengeri off-shore platformon dolgozik.

Az asvanykincs.hu weboldal építője voltál, miskolci hallgató korodból ismerlek, és azóta is tartjuk a kapcsolatot. Nem gyengülnek a Miskolchoz fűző szálak?

Lassan ötödik éve jöttem el Miskolcról, így nyilván valamelyest csökkentek az ottani kapcsolataim. A város továbbra is közel áll a szívemhez, mert annak ellenére, hogy milyen sok negatív kritikát kap talán nincs még egy ilyen izgalmas és jó adottságokkal rendelkező hely az országban. Elég csak a Bükk-hegységben rejlő téli-nyári sportolási lehetőségekre vagy a környéken lévő tavakra gondolnunk.

A Miskolci Egyetemen örvendetes hír, hogy az egyetem és az MFK is elmozdult a nemzetközibb környezet irányába pl. az angol nyelvű szakok erősítésével. Van még tennivaló, még hiányzik az igazán hosszú távú gondolkodásmód és jobban kellene támogatni a teljesen átlagos hallgatókat.  Eltérően fejlődünk, aki tegnap még utolsó volt, az holnap első lehet, ha van kitartása.

Az egyike voltál azoknak az első diákoknak, akik a BSc után az EU kinálta lehetőségeket kihasználva Leobenben folytatták – sikeresen – a tanulást. Mi adta meg ehhez a kezdő lökést?

Egy nyári napon az utolsó megmaradt tanulmányi ösztöndíjból kiutaztam Ausztriába ahol a felvételi eljárás és mesterszakra való bekerülés biztosított volt 3 db felvételi papír kitöltése után, tandíj nélkül. A nap végén meg még a diákigazolványt is megkaptuk. Innen nem volt hátra arc.

A diákság támogatása más szinten mozog, a jelentősnek mondható különböző ösztöndíj támogatás (pl. Exxon, OMV, Lukoil cégektől) nem csak a felső 1-2 százaléknak elérhető, hanem szinte bárkinek, ha szeret keményen dolgozni, és tud alkalmazkodni. Jó páran – különböző országokból – jutottunk hozzá az OMV által biztosított ösztöndíjhoz, és a cég engedett minket más cégeknél is kapcsolatokat építeni. 

Milyen leobeni tapasztalatokat tudnánk itthon hasznosítani?

Szakmai és emberi szempontból Leoben is nagyon értékes volt.  A tanárok és a hallgatók viszonya egészen más, a rendszer szinte teljesen transzparensen működik.  Nem  baj ha visszakérdezel,  vagy elmondod a véleményed, közös gondolkodás uralta az órákat. Emiatt az hallgatók a kutatásokba is könnyebben be tudtak kapcsolódni, és megannyi irányba el lehet indulni, kvalitástól, érdeklődéstől függően.

Egy magyar diáknak a leobeni diplomájával nehéz az elhelyezkedés a végzés után?

Az 2014-es olajár zuhanás óta az olajipari vállalatoknak mindenütt vissza kellett fogniuk a fiatalok felvételét, ez Leobenben is érezhetővé vált. Az addig 80-90%-os munkafelvételi ráta lecsökkent kb. 50-60%-ra. Az erős nemzetközi hagyományok, és helyi szakmai diákszervezetek magas színvonala miatt (pl. SPE) azonban így is jópár céges bemutató eseményen és szakmai vacsorán vettünk részt a csoporttársakkal, és így jött a Wintershalltól  a lehetőség, hogy a SPEAD programjukban dolgozhassak, mint fúrómérnök. Szóval az elhelyezkedés nem könnyű, de megoldható.

Egy jó állással a tarsolyban az ember könnyen legénykedik de van-e szabadidőd és hol töltöd, ha épp nem a fúrásnál dolgozol?

A Wintershall operátor cég, sokat áldoz arra, hogy az alkalmazottak munka-szabadidő egyensúlya a SPEAD program alatt elvégzendő kurzusok mellett is megmaradjon. Ennek ellenére az emberi kapcsolatok addig megszokott szintjét fenntartani nehéz. Szabadidőmben próbálok minél többet sportolni, síelek, szörfözök, biciklizni járok Miskolc környékén, na meg persze Ausztriában.

A munka miatt eljuthat az ember pár egzotikusnak hangzó helyre, is mint Chile – síelés júliusban, vagy Peru – magashegyi túrázás a Machu Picchu környékén.  Ha még ezen kívül is marad időm akkor különböző elsőre biztosan őrültségnek hangzó dolgokat csinálok: programozok, publikációt írok hogyan lehetne pl. a Marson fúrni vagy sílécet tervezek az olimpiai szezonra.

Ha jól emlékszem, a diplomaterved itt Miskolcon a Big Wind -ről szólt, egy repülőgép hajtóműről, amit olajkút tüzek eloltásánál vetnek be. Most viszont személyesen is kaphattál bőven a Nagy Szélből, ami az Északi tengeren szinte állandóan fúj. Nem csábít ez egy szakmaváltásra?

Igen! A Big Wind volt, amit angolul csináltam.  Nagy segítséget nyújtott ahhoz hogy megértsem, egy csomó mérnöki terület mennyire összefügg, és hogy sok területről a sikerhez szükséges tudást viszonylag egyszerűen fel lehet szedni, kombinálni, ha az alaptudás már alakulóban van.

Megérkezés egy északi tengeri fúróplatformra

Az időjárás sajnos nem egyszerű… Az Északi-tenger borzasztó kemény munkakörnyezet, gyakran 120 km/h sebességű jeges széllel. A mellékelt kép egyik helikopteres megérkezésemkor mutatja a munka-, és egyúttal lakóhelyünket. De jó pihenő környezetet vagy épp munkaruhát biztosítanak számunkra.

Köszönöm a beszélgetést!