Hogy működjön közöttünk a kémia –
Most keveredett el hozzám az interneten a a Szegedi Egyetem kiadásában a Híd a kémiához című, igen hasznos tankönyv, ami végre földtudományi szemszögből néz vissza, s emel ki sarkalatos összefüggéseket a kémia és a fizikai kémia sejtelmes várának végtelen labirintusaiból. Varga Andrea, a szerző a földtudományok oldalán is tapasztalt oktató, avatott kézzel nyúl a tudományközi nehézségekkel megtűzdelt témához.
Hol kell ez nekünk? Mindenütt. Ha kemény, akkor kovalens, ha oldódik, akkor ionos, ha nyeli a hőt, akkor endoterm, ha meg termeli, akkor exo. S mint az élővilágban: vannak gyorsan reagálók, s vannak lassabban ébredők, végül vannak, akik semmire nem reagálnak. Vannak vezetők (sőt, kedves vezetők), és vannak fél-vezetők, illetve nem-vezetők (akárcsak a társadalomban, csak kissé más értelemben). Vannak nehezek és könnyűek, és ehhez vannak mérlegek és súlyok. Meg vannak egyensúlyok és nem-egyensúlyok. Mindezek pedig a földtudományok nyelvén és példatárával. Nem beszélve a termodinamikai összefüggések rejtélyes tolvajnyelvén, sok szabadenergiát felemésztő módon értelmezhető földtani folyamatokről, kiválási sorrendekről.
Ha tehát valaki érteni is akarja a földi folyamatok lezajlását, lehetséges kimeneteit, és nem akarsz C4H10 megboldogulni (a szóvicc a tankönyvből származik), s mindezt ingyért, klikkelj az alábbi linkre:
