6. Bükki lány sikeres ritkaföldfém vadászata a Dél-Bükkben

A Természeti Erőforrásaink Kutatása és Hasznosítása Szakkollégium sorozata – Hazai kutatási eredmények nyersanyag forrásaink vizsgálatában

A következőekben olyan kutatási munkák rövid összefoglalását fogjuk ismertetni, amelyek az elmúlt tíz év során –nagyrészt diplomatervek, szakdolgozatok, diákköri dolgozatok keretében egyetemeinken folytak, s ebből olyan eredmények születtek, amelyek érdemesek lennének további vizsgálatokra. Az összefoglaló mellett megadjuk a teljes mű és a szerző elérhetőségét is. A sorozat reflektorfénybe helyezi azt a széleskörű lehetőséget, amit ezek az anyagok jelentenek, s egyben rávilágít arra a jelentős elmaradottságra, amelybe a szakmáink a hasonló anyagok állami szintű kutatásának szinte teljes hiánya miatt az ország földtana és kitermelő ipara több nyersanyag esetében került.

Furcsa lehet, de a Dél-Bükkről talán kevesebb a földtani ismeretünk, mint bármelyik dél-afrikai bantusztánról. Mintegy 10 éve, a Criticel program során a korábbi MÉV kutatások során megtalált bükkszentkereszti anomáliák újravizsgálata indított el egy olyan programot, amelynek során ez a hiány egyre zsugorodik, és az információk örvendetesen szaporodnak. A Dél-Bükk őzek, rókák, és aranysakál mellett ritkaföldfém dúsulásoknak is otthont ad.

A ritkaföldfémek egy olyan, korántsem ritka elemekből álló kémiai csoport, amelyek tagjai –akár bizonyos madárfajok – csak csapatban mozognak és dúsulnak. A lantánnal kezdődő, és 17 elemet befoglaló kémiai együttes legtöbb tagjára az elektronikai ipar tart igényt, s találjuk őket számtalan formában, mikromotorok mágneseitől a LED diódákig, és kijelzőkig. Ma termelésük több mint 80 %-a Kínában történik, és még az amerikai katonai ipar is innen volt kénytelen a ritkasföldeket beszerezni a legutóbbi időkig.

Balassa Csilla, egy kedves geológus doktorandusz lány Bükkaranyosról, a ritkaföldfém dél-bükki anomáliák mamája. Már több éve vadássza őket csodálatos hegységünk Alföld felé néző lejtőin, miután az első anomáliákat Németh Norbert egy. docens, jelenlegi témavezetője végtelen kitartással és állhatatossággal lépésről lépésre begyalogolta. Csilla lett ebben az egyik legjobb tanítványa. Jelentős metaszomatikus folyamatok nyomait követték, és találtak ritkaföldfém dúsulásokat mezozoós karbonátos kőzetekben.

Egyelőre egy mélybeli nagy rendszer távoli kisugárzásait tudták észlelni a felszínen. A nagy magmás rendszer még csak sejthető, a fénites (alkáli intruziókra jellemző) ásványtani ujjlenyomata alapján. Több ritkaföldfém ásványt, káliföldpátot és különleges csillámokat, Nb-Ti oxidokat sikerült azonosítani. Az elváltozás számos kőzetfajtát érintett, karbonátos kőzeteket, szilikátos törmelékes kőzeteket, idős vulkanitokat.

A munka immár majd egy évtizede folyik a Miskolci Egyetemen, de az egyetemi források és eszközök vajmi kevés behatolást engednek a téma vizsgálatában. Pedig igazán lenne tétje az intenzívebb munkának, hiszen alkáli intruziókhoz igen komoly gazdaságos ásvány dúsulások kapcsolódnak világszerte, többek között a ritkaföldfémeké is. Nekünk meg itt van egy ismeretlen, felderítetlen lehetőségünk a kert végében.

Akit érdekelne a téma részletekben is, további érdekes információkat találhat, ha elolvassa Balassa Csilla (2021) MSc diplomatervét, ami elektronikusan is elérhető az alábbi linkről

https://drive.google.com/file/d/18ovh2VGx8lz7aSfdNo-yXyoapKQ2XbC-/view?usp=share_link