A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAINK KUTATÁSA ÉS HASZNOSÍTÁSA SZAKKOLLÉGIUM SOROZATA Hazai kutatási eredmények nyersanyag forrásaink vizsgálatában
A következőekben olyan kutatási munkák rövid összefoglalását fogjuk ismertetni, amelyek az elmúlt tíz év során –nagyrészt diplomatervek, szakdolgozatok, diákköri dolgozatok keretében egyeteimeinken folytak, s ebből olyan eredmények születtek, amelyek érdemesek lennének további vizsgálatokra. Az összefoglaló mellett megadjuk a teljes mű és a szerző elérhetőségét is. A sorozat reflektorfénybe helyezi azt a széleskörű lehetőséget, amit ezek az anyagok jelentenek, s egyben rávilágít arra a jelentős elmaradottságra, amelybe a szakmáink a hasonló anyagok állami szintű kutatásának szinte teljes hiánya miatt az ország földtana és kitermelő ipara több nyersanyag esetében került.
A természetes grafit 2008 óta szerepel az EU kritikus nyersanyagok listáján. Különösen fontos a szerepe tűzálló anyagként, szárazelemekben, modern anyag kompozitokban, a nanotechnológiákban, elektródaként. A világtermelés 2016-ban mintegy 1,6 millió tonna volt, kétharmada Kína, India és Brazilia bányáiból. Európához közel egyedül Törökország termelése jelentős (https://en.wikipedia.org/wiki/Graphite#Types_and_varieties).
Leskóné Majoros Lívia műszaki földtudományi mérnök jelenleg a Miskolci Egyetem PhD hallgatója, s az országban egyedüliként foglalkozik a természetes grafitokkal. Korábban csupán kb. ötven éve folyt kisebb kutatás a határainkon belül a Szendrői hegységben.
A kutatásait TDK dolgozattal, majd BSC szakdolgozatával kezdte, majd ugyanebben a témában írta meg MSC diplomatervét is (2019). Téavezetői dr. Kristály Ferenc és dr. Szakáll Sándor voltak. Mai kutatásai már túlnyúlnak a határainkon, és Szlovákia, Csehország, Románia előfordulásaira is kiterjednek.
A hazai előfordulások közül az Upponyi hegység és a Szendrői hegység feketepalái vizsgálata hozott érdemleges eredményt. Mindkét lelőhely csoport kőzeteiben 1-3 térfogat%-ra becsülhető kristályos és amorf metamorf grafitot azonosított, a legnagyobb lemezméret 1-50 mikrométeres kristályokkal, 0,3 mm körüli lencseméretekben. A dúsulás gazdasági értékének becsléséhez még további technológiai vizsgálatokra lesz szükség. Különös jelentőséget ad a felismerésnek az a tény, hogy ilyen feketepalákban további kritikus és ritka elemek-pl. vanádium, Th, U, ritka földfémek – dúsulása várható.
A kutatási eredmények részletesebb összefoglalása olvasható itt:
https://drive.google.com/file/d/1EKvU03tAMvZl0fff2peoAHJzg4aRGVZ1/view?usp=sharing