2. Arany-ezüst érctelep a magyar-szlovák határon – Fűzérradvány ásványtana kitárul…
2022. november 27.
Földessy János
A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAINK KUTATÁSA ÉS HASZNOSÍTÁSA SZAKKOLLÉGIUM SOROZATA Hazai kutatási eredmények nyersanyag forrásaink vizsgálatában
A következőekben olyan kutatási munkák rövid összefoglalását fogjuk ismertetni, amelyek az elmúlt tíz év során –nagyrészt diplomatervek, szakdolgozatok, diákköri dolgozatok keretében egyetemeinken folytak, s ebből olyan eredmények születtek, amelyek érdemesek lennének további vizsgálatokra. Az összefoglaló mellett megadjuk a teljes mű és a szerző elérhetőségét is. A sorozat reflektorfénybe helyezi azt a széleskörű lehetőséget, amit ezek az anyagok jelentenek, s egyben rávilágít arra a jelentős elmaradottságra, amelybe a szakmáink a hasonló anyagok állami szintű kutatásának szinte teljes hiánya miatt az ország földtana és kitermelő ipara több nyersanyag esetében került.
Az arany a nyersanyagok örök slágere, világszerte kutatják, kereslete sokoldalú, az elektronikától a menedék valutáig.
Magyarország egyik jelentős anomális dúsulási területe a Tokaj hegység, Fűzérradvány Az elkészült dolgozat részletes ásványtani adatokat szolgáltató munka, 2020-ban készült.
Simon Iván a University of Oxford BSc hallgatója volt. Egy ELTE-ELUCSEG terepgyakorlaton ismerte meg Telkibányát, majd 2020-ban erről a területről választotta diplomaterv témáját, mely az epitermális Au-Ag ércesedések vizsgálata volt.
2020-ban sikerrel védte meg diplomáját , A CHARACTERISATION OF THE FÜZÉRRADVÁNY GOLD AND SILVER DEPOSIT ACCORDING TO ITS MINERALOGY, STRUCTURE, AND STYLE OF MINERALISATION címen. Jelenleg a TU Freiberg (Németország) MSc hallgatója. Témavezetője Prof. Laurence Robb (U of Oxford) volt. Munkájának helyi támogatását többek között a Miskolci Egyetem Ásványtani és Földtani Intézetében Zajzon Norbert, a TEKH szakkollégium részéről pedig Földessy János biztosította, míg a fő szakmai támogatást Szentpéteri Krisztiántól (jelenleg GTK, Finnország), a terület korábbi kutatásvezetőjétől kapta.
A korábban illit bányaként üzemelő terület az 1980-as évek regionális geokémiai kutatása eredményeként került az igéretes hazai arany előfordulási lehetőségek listájára, majd a HUMEX koncessziós területeként folytak felderítő kutatások 2007-2009 között. 2009-ben a HUMEX feladta a területet.
A terület fúrásaiban ígéretes érces harántolások jelentkeztek (az egyik legjobb kiemelt szakasz az F105 fúrás 31 és 125 m között, 94 m @2,78 mg/kg arany és 73 mg/kg ezüst átlag koncentrációval, Csongrádi et al 2014).
Iván kutatásai egyrészt tisztázták az arany és ezüst ércesedés, valamint ércesedéshez kapcsolt szelén dúsulás ásványtársulásait (neumannit, aguilarit) , másrészt új információkat hoztak az LS epitermális arany-ezüst ércesedés szerkezeti elemeire, részletesen leírva az un. ginguro struktúrákat, a jellegzetes kolloform sávozott telérszerkezet egy példájaként. Külön helyi speciális adottság a helyenként nagy (több szakaszon 1% Cu feletti réz tartalom), ami ebben a teleptipusban nem tipikus. Kiemelte, hogy a terület peremi É-i részén még igéretes Au-Ag nyersanyag felderítési lehetőség jelölhető ki.
Az értekezés elérhető a https://drive.google.com/…/1dQSVflYvhJmTUmvVKaJ…/view… címen.
A terület földtani szelvénye. 1: ércesedett kovás breccsa, 2: édesvizi kova , limnokvarcit, 3: geyzirit, 4: riolit (breccsa), 5: aleurit, 6: homokkő, 7: riolit tufa, 8: agyagkő, 9: nyírásiöv,10: fúrás nyomvonal. A vörös kör alegjobb FR105 mélyfúrás helyét jelzi. (Csongrádi et al, 2014)
