Középiskolások
Geo-Origámi 2. – Áldőlés
2017. május 24.
Földessy János
  • Vágd ki, ragaszd össze és megérted…

    Földünk megértéséhez az egyik legtitkosabb kulcs a Földkéreg szerkezetének megértése. A kőzetek lávából megszilárdulnak, üledékként felhalmozódnak, majd az évmilliók során szerkezeti változások során esnek át. A legtöbb esetben sem az erők nagysága és iránya, sem a változás időpontja vagy időtartama nem ismert pontosan, de a létrejött szerkezeti formák értelmezésével közel kerülhetünk megismerésükhöz.

    Az origámi a japán kultúra része, papírhajtogatással előállítható formák létrehozása. Ezt a technikát alkalmazta az írországi Dublin egyetemének tektonikai munkacsoportja (https://www.fault-analysis-group.ucd.ie), akik papírmodellek formájában tették  közzé az egyetemi tanszékek poros polcairól már jól ismert szerkezeti blokkokat.

    Ezek a papírmodelleket az internet segítségével bárki letöltheti, és a kivágási séma alapján összeragaszthatja, forgathatja. A Miskolci Egyetemen Katona Gábor fiatal kutató vette is a fáradtságot, és összeépítve létrehozta a modellsorozatot. Ezeket most rövid kommentár kiséretében sorozatban, hetenként közreadjuk.

    1. ÁLDŐLÉS

    A világon sok minden álságos, ezek közül legkevésbé ártalmas az áldőlés. Hogy miért dőlnek a kőzettestek, miközben vízszintes felszínen ülepedtek le? Az ok számos lehet, többek között jelentős elmozdulások, kibillenések a keletkezést követő évmillliók során. A  dőlt helyzetű rétegzett kőzetek településének valódi dőlésiránya, a dőlt rétegsík felületén kijelölhető vízszintes irányra  merőleges egyenes. Dőlésszögnek a dőlésirányt jelző egyenes és a víszinte között bezárt szöget nevezzük. A rétegzett kőzetek felszíni feltárásaiban minden egyéb pozicióban csak áldőlést láthatunk, azaz a felszínen mért áldőlésszög kisebb a réteg valódi dőlésszögénél. Az ábrán jól követhető, hogy a keletre 40 fokkal dőlő sík egyik metszetén, másik metszetén 19 fokos áldőlést mérhetünk. Ha a rétegeket a csapásra merőleges irányból fogjuk nézni, az áldőlés szöge 0 fokos lesz, azaz nem fogunk települési dőlést látni.

    Az áldőlés és a csapásirány ismeretében a valódi dőlésszög trigonometriai úton számítható, de a szöget erre a célra gyártott nomogramokról is leolvashatjuk. A modelleken angolul szerepelnek a feliratok, ezek magyar megfelelőit az alábbi kis táblázat tartalmazza:

    normal to merőleges
    wall fal
    strike csapás

    A blokk papírmodellje innen  letölthető:  apparent_dip.jpg

     

    Megosztás