5. Stronciumos üdvözlet Rudabányáról
2022. december 22.
Földessy János
A Természeti Erőforrásaink Kutatása és Hasznosítása Szakkollégium sorozata – Hazai kutatási eredmények nyersanyag forrásaink vizsgálatában
A következőekben olyan kutatási munkák rövid összefoglalását ismertetjük, amelyek az elmúlt tíz év során –nagyrészt diplomatervek, szakdolgozatok, diákköri dolgozatok keretében egyetemeinken folytak, s ebből olyan eredmények születtek, amelyek érdemesek lennének további vizsgálatokra
Az összefoglaló mellett megadjuk a teljes mű és/vagy a szerző elérhetőségét is. A sorozat reflektorfénybe helyezi azt a széleskörű lehetőséget, amit ezek az anyagok jelentenek, s egyben rávilágít arra a jelentős elmaradottságra, amelybe a szakmáink a hasonló anyagok állami szintű kutatásának szinte teljes hiánya miatt az ország földtana és kitermelő ipara több nyersanyag esetében került.
Fodor Péter a Miskolci Egyetem BSc végzős műszaki földtudományi szakos hallgatója. Már középiskolás korától jó kapcsolatot tartott későbbi egyetemével, résztvett az általuk rendezett országos középiskolás diák konferencián,. s ott díjat is nyert. Vállalkozó kedve az egyetemen sem hagyta el, s első éves kora óta résztvesz az Ásványtani és Földtani Intézet kutatási programjaiban. Témavezetője dr. Kristály Ferenc.
Az utóbbi évben Péter a rudabányai kutatási programokban vett részt, s az egyik érdekes, akár gazdasági lehetőséget is jelentő dúsulás, a EU-ban a kritikus elemek közé sorolt stroncium geokémiájának felderítését kapta feladatul.
A stroncium alkáli földfém. Üveggyártási adalék, sugárzásvédő bevonatok, festékgyártás a fő alkalmazási területei. Iparilag jelentős ásványai a stroncianit (Sr-karbonát) és cölesztin (Sr-szulfát). Az egyik kérdés annak eldöntése volt, hogy vannak-e azonosítható stroncium ásványok a képződményekben.
Rudabánya a hazai legnagyobb ismert vasércelőfordulásunk, egyúttal Pb, Zn, Ag. Ba-dúsulásuk révén 2007 óta futó nyersanyagkutatási programok színhelye. A jelenlegi kutatás az üledékes rétegkövető illetve utólagos törés kitöltő barit dúsulásokra irányul, melyek mennyisége és koncentrációja ipari termelés alapját jelentő önálló ásványvagyonként vált ismertté. Az 1980-as években ebből a nyersanyagból már dúsítási kísérletek és bányászati próbatermelés történt. Az üledékes barit feltételezhetően alsó-triász korú, szubmarin exhalációs eredetű. A későbbi, utólagos repedéskitöltő változat a triász képződmények felgyűrődését is eredményező szerkezeti mozgásokat követő törészónákban, a törészónát kitöltő breccsa kötőanyagaként vált ki, hidrotermális oldatokból.
A vizsgálatok a kutatások során lemélyített fúrások és a felszíni feltárások mintaanyagán folytak. Több mint ezer szinképelemzés adatai tartalmaznak információt a stronciumról. Ezeket az ismereteket Péter az XRD, XRF és mikroszonda vizsgálatokkal egészítette ki.
Eredményei alapján a stroncium feldúsulása egyértelműen a Ba felszaporodásához kapcsolódik. A stroncium tartalom a felszíni szilánkmintákban és a mélyfúrási mintaanyagokban hasonló eloszlást mutat, felszínközeli oxidációs zónában a primér zónában mérthez képest nem mutat jelentős változást. A bárium és a stroncium szoros, R = 0,92 együtthatóval, 0,24% maximum Sr-tartalommal (58,6% Ba-koncentráció mellett, ami közel 100% barittartalomnak felel meg). Az ugyanezekből a mintákból végzett Ca-, Mg-elemzésekkel a stroncium közepes negatív korrelációt mutat (R=-0,71 és -0,67). Ez valószínűtlenné teszi, hogy a stroncium karbonáthoz kapcsolt dúsulása Rudabányán jelentős lenne. A mikroszonda vizsgálatok során stroncium elemtréképezést végeztek barit mintákon.
Sem önálló cölesztin, sem stroncianit ásványfázis megjelenését Rudabányán eddig nem észlelték, jó felismerhetősége ellenére. Mivel a barit és a cölesztin azonos kristályszerkezetű, feltételezhető a Sr beépülése a barit szerkezetébe. .
Mivel a barit rövid-középtávon Rudabányán termelt ipari nyersanyaggá válhat, a benne dúsuló stroncium bizonyos vegyipari alkalmazások esetében kinyerhető melléktermék lehet . Jövőbeli feladatot jelent a különböző ásvány-előkészítési eljárások termékeinek stronciumvizsgálata, mivel ez vezethet az ipari kivonás és hasznosítás módszereinek kifejlesztéséhez.
A poszter részleteiben az alábbi linkre kattintva tekinthető meg:
