Megújulás
Kritikus Nyersanyagaink Maraton -5  GALLIUM
2020. november 01.
Földessy János
  • Az EU 2008-ban még 14, jelenleg már 30 különféle stratégiai fontosságú nyersanyagot tart számon, amelyek ellátása az Unión belül jelentős kockázatú. Ebből itthon nagyszámú anyagfajta jelenléte ásványi formában ismert, de ismeretessége elégtelen a kitermelés gazdaságosságának megitéléséhez.Ezeket vesszük sorra a sorozatunkban.

     

    Mély gazdasági válság van, a vak is látja. A kilábaláshoz források kellenek, bőséggel. Vannak határainkon belül feltáratlan forrásaink, részben természeti erőforrások, de ezek jelentősége nem jut el a döntéshozók tudatáig. Van szakmai szolgálatunk, de a nyilvánosságot kapott információk szerint  még nem foglalkozik a kritikus nyersanyagok kutatásával. Hajtom ezért ezt a maratont, meglévő adataink összegzésével.  hogy köztudottá váljon ásványkincseink értéke, és megszünjön az érckutatások egy évtizede bevezetett zárlata. Segíteni szeretnék a Szolgálatnak, hogy teljesíteni tudja küldetését és szolgálja kutatásaival az ország adófizetőit.  Csak egy-két hivatkozást közlünk, a többi hivatkozás ezekben található.

    Gallium

    A galliumot azért soroljuk a kritikus elemek közé, mert az optoelektronikában (például a napelemek gyártásánál) igen fontos nyersanyag, viszont nincsenek számottevő dúsulásai, telepei, ehelyett más nyersanyagok feldolgozásának melléktermékeként állítják elő. Elemi állapotban nagyon széles hőmérséklettartományban, 29 °C–2400 °C között folyékony (Enghag 2004). A bauxitokban átlagban 30–80 ppm gallium fordul elő. A feketekőszénben a galliumtartalom az 500 ppm mennyiséget is elérheti, az elégetése után kapott pernye 1%-tól magasabb galliumtartalommal is rendelkezhet, így a Ga visszanyerésének alapját képezheti (Dill 2010).

    Hazai gallium dúsulások

    Az 1970-80-as években végzett szinképelemzések – valószinűleg az eltérő kiértékelési eljárások nyomán – jelentősen magasabb Ga tartalmakat mutattak, mint  a jelenlegi ICP-OES, ICP-AES, ICP-MS mérések. A mai hazai földtani laboratoriumok mérési eredményei jelentős hibával terheltek, e téren módszerfejlesztésre van szükség.

    Magyarország a timföldgyártás és az alumíniumkohászat révén, a Bayer-eljárás melléktermékeként termelt galliumot, az 1970-es években a világ első tíz gallium termelője közé tartozott.

    Földváriné Vogl (1970) országos ritkaelem-kutatásról készült összeállítása szerint kiemelkedő, átlagosan 100 ppm körüli Ga-koncentrációkat mértek a Balaton-felvidék metamorf kőzeteiben: szericites kloritpalában (Balatonfőkajári Kvarcfillit F), metavulkanitokhoz kapcsolódó szericites agyagpalában (Révfülöpi Metaandezit F.), mészpalában és homokos szericitpalában (Lovasi Agyagpala F). A Velencei-hegység hidrotermálisan elváltozott paláiban Li- és Ba-dúsulást kísért 200–300 ppm-nyi gallium (Böjtösné Varrók 1966).

    A Mecseki Kőszén Formáció „1–2 rétegtani szintjében” 1237 (!) mintában átlagosan 80 ppm, néhány mintában 0,1%-ot elérő Ga-tartalmat találtak (Földváriné Vogl 1970). A kőszénhamuban a nyers kőszénhez képest dúsulás mutatkozik. A mecseki feketekőszén területről 326 kőszénhamu mintát vizsgáltak. Az ezekben mért galliumtartalom átlagértéke 137 ppm. A vizsgálati adatok közül a pécsbányai 780 ppm-es átlaggal tűnik ki (0,1%-ot meghaladó maximummal). A fiatalabb kőszenek hamujában is mutattak ki Ga-dúsulást (Földváriné Vogl 1970): – 76 ppm a Dorogi Formációhoz tartozó eocén barnakőszénben, – 133 ppm a Csatkai Formációhoz tartozó oligocén barnakőszénben, – 96 ppm a bakonycsernyei eocén barnakőszénben

    Az ólom-cinkércek szfaleritjében a következő galliumtartalmakat adja meg Földváriné Vogl (1970): Pátka 1600 ppm – >1% (szűzvári dúsító színpora: 0,1%), Nagybörzsöny, altáró: 1600 ppm, Parádfürdő környéke: 600–4000 ppm. Csillag (1970) a recski mélyszint szkarnos érceiből származó szfaleritből 50–140 ppm gallium tartalomról számol be, amely az intrúziótól távolodva növekvő tendenciát mutat. Azt is hozzátette, hogy az ércpörkölés utáni iszapban ennél jelentősebb a dúsulás.

    A Criticel program során végzett modern szinépelemzéeekben a legmagasabb Ga koncentrációkat a hazai bauxite mintákban mértük, 44 ppm átlagértékkel, 55 ppm maximummal. A legnagyobb Ga koncentráció egy szűzvári fluorit telér mintában fordult elő, 94 g/t értékkel.

    További információk:

    http://kritikuselemek.uni-miskolc.hu/files/files/egyetem10_vegso_okt26.pdf

    http://kritikuselemek.uni-miskolc.hu/files/files/CriticEl_1_Monogr%C3%A1fia_k%C3%B6tet(1).pdf

    A jövő héten: Germánium

     

     

    Megosztás