A határozat gyakorlatilag a 2013-ban már elkészült szövegtervezet alapján született, és a szén vagyon bizonyos tisztaszén technológiákkal történő felhasználására összpontosít. E nemes törekvés mellett nem szerepel benne néhány, azóta elért kutatási eredmény, sem a szenes kritikus elemtartalmával kapcsolatban, sem a legutóbbi szénvagyon hasznosítási projekt nyomán született új. következtetések területéről.

A Miskolci Egyetem által 2012-2014 között megvalósított Kritikus elemek alapkutatása projekt például a hazai szenek esetében feltárta és igazolta, hogy több mintázott terület (Mecsek, Borsod) jelentős kritikus elemdúsulásokat tartalmaz (Be, Nb, Ta, Hf, Zr, Ge, RFF) a szénben és a kísérő kőzetekben. Ha ezek egy része kinyerhető lehet, alapvetően megváltoztathatja a kőszénvagyonunk gazdasági értékét, és ehhez kapcsolatos ipari lehetőségeket.

Előzetes számok szerint a széntelepek környezetének egy részén a ritkaelemek összesített értéke többszörösen meghaladhatja a szén, mint energiahordozó által elérhető piaci árat. A téma egyúttal szervesen kapcsolódik a hazai high-tech iparágak alapanyag ellátásához, bővülő hazai lehetőségek biztosításával. Ezt a tényt a közelmúltban zárult szénvagyon  hasznosítási projekt keretében végzett vizsgálatok is igazolták.

Ezúton javasolom, hogy a cselekvési tervet egészítsék ki az új projekt eredményekkel, illetve szenes képződménycsoport és ezekből keletkezett másodlagos termékek, például pernyék kritikus elemdúsulásainak részletes eloszlás, feldolgozás, kinyerhetőség vizsgálatával.

 A Miskolci Egyetem, az MBFSZ és számos társrendező a szénnel kapcsolatos ismeretek felfrissítése érdekében november 12-14 között Miskolcon rövidkurzust szervez, amelyre minden szakmai érdeklődőt várnak. A közeljövőben megjelenő első körlevelet az asvanykincs.hu is közzéteszi majd.

A teljes kormányhatározat innen letölthető