A kritikus nyersanyagok feldolgozásában nincs vetélytársa
A kritikus nyersanyagok csendes, szorgalmas és hatékony termelője Kína, aki néhány évtized alatt tarolta le a világ bányászatát, feldolgozó iparát. Mára a legtöbb kritikus nyersanyag termelését, piaci forgalmát ellenőrzi, illetve saját döntése szerint befolyásolja.
Erről a dominanciáról készült egy átfogó kép, amelyet a G7 oldalán olvashatunk Gajda Mihály mérnök közgazdász, részvény elemző tollából:
A kép egyértelmű, s az is világos, hogy Kína legfontosabb stratégiai értéke az irányításban, a kollektív gondolkodásban, a hosszú távú tervezésben van, ami különösen az ásványi nyersanyagok területén pótolhatatlan. A 34 kritikus nyersanyag mindegyikében meghatározó a világpiaci szerepe, uralva a gyártási vertikumot.
A 34 nyersanyagból a galliumot kiemelve, jól látható ez a tendencia. A gallium a bauxitfeldolgozás mellékterméke, termelése szorosan kapcsolódik a nagy volumenű timföld előállítással, és aluminium kohászattal, amelyben Kína meghatározó szereplő. 2025-re a világ finomított gallium fém termelésének 98 %-át már Kína adta. A fém a USA vámháborújában a germániummal, antimonnal együtt kínaiak csodafegyvere lett. A 10 éve még 200 USD/kg áron forgó fém ára mára 2 200 USD/kg körül mozog súlyosan visszahatva a galliumból importra szoruló amerikai iparra.
Az 1950-es években, amikor bauxit termelésünk jelentős volt, a világ 10 legnagyobb gallium termelője között voltunk, mára ez nullára csökkent. Kormányszinten évtizede folyik merengés arról, hogy vörösiszapból kinyerhető lenne, de a kidolgozáshoz szükséges pénz mindig elakad valahol Budapesten. Így nem marad más hátra, mint látcsővel vizsgálni az előttünk fényévekkel járó kínai folyamatokat.
