Visszatérve az ásványvagyon nyilvántartásunkhoz táblázatok sora várja az olvasót (http://mbfsz.gov.hu/asvanyvagyon_nyilvantartas). Dicséretes, hogy a menüsor első füleként kapott helyet, szimbolizálva azt, hogy a honlapot fenntartó kormányügynökség egyúttal legszerteágazóbb és legnagyobb gazdasági lehetőségeket rejtő nemzeti vagyonunk, az ásványvagyon adózók számára felelős kezelője.

Messzire vezetne az adatok értékéről itt szót ejteni, hiszen a tárolt földtani vagyon számoknak ma már kevés köze van akár a távlati kinyerhetőséghez, de ez továbbra is az ásványvagyon gazdálkodási stratégia nemlétének számlájára írható.

Nos, a részletekben viszont néha az ördög bújik meg. érdemes lenne a szerkesztőket valamiféle egységesítésre bírni, mivel a táblázatok még javíthatók. Az oszlopszélességek hol túl kicsik, hol túl nagyok. Ezek beállításával például el lehetne kerülni, hogy hosszabb számok két sorba törve jelenjenek meg, illetve a táblázat utolsó oszlopa ne lógjon le a képernyőről. Aztán, lehetne például egységes tizedesjegy kiosztást alkalmazni, s akkor nem kínlódna az olvasó azzal, hogy a nagyságrendeket kitalálgassa.  Bizonyos esetekben ezer tonna pontosságig, máskor két tizedesjegyig, azaz 10 tonna pontosságig vannak megadva a földtani és kitermelhető vagyonok, ismét más esetekben pedig három tizedesjegy pontosságig (azaz tonna pontosságra) közli a táblázat például a feketeszén termelést.  A nagyközönség számára (és sokszor a szakma számára sem) világos a földtani és kitermelhető vagyon fogalmának különböző jelentése, megérdemelne egy felugró ablakot.

Teljesen kibogozhatatlanok számomra a bányászati hulladék adatok egymást követő táblázatai, szerencsére ezek nem játszanak közre a nyersanyag kutatási lehetőségek megítélésében. De ha én nem értem, mit olvashat ki belőle a nagyközönség?

A kőolaj, földgáz és széndioxid vagyon változásainak diagramja is viccesen semmitmondó, egy BSc szakdolgozatban már megkifogásolnám.

A változásokhoz vagy változatlanságokhoz elkelne egy kicsit bővebb szöveges szakmai elemzés is, mivel ez jórészt az olvasóra van bízva.

A következő kalandtúrát a Vízföldtani naplók (http://mbfsz.gov.hu/vizfoldtani-naplok)  birodalmába terveztem. Mint egykor érces geológus, szerettem a kutatásokon száraz lábbal átkelni, így e dokumentumfajtával csak ritkán találkoztam. A fület kinyitva rögtön egykorvolt minisztériumok valahai – de még hatályos – rendeletei – linkre terelve tájékoztatnak arról, hogy mi végre is légyen e napló. Ha valaki nem akarja leperkálni az MSZ 15298 szabvány árát, annak tartalmi magyarázatként az egyik korábbi ősváltozatot ajánlom (https://doksi.hu/get.php?lid=12607). Szegény vízügy, hány átszervezésen folyt azóta keresztül?

Az alfülekben letölthető árjegyzékek bújnak meg. Az árképzés alapja számomra rejtély, miért kerül egy 30 méteres lyuknapló másolata bruttó 51,435 forintba és hasonlóan, mitől nő ez az ár, és milyen algoritmus szerint, az 1000 m-nl mélyebb lyukak 205,740 forintos áráig. Mindenesetre szurkolok az MBFSZ-nek, hogy vigyék ezeket az irományokat, mint a cukrot, mert elég jó lehet a termékek költség/bevétel hányada.  Az olvasók a következő fül kinyitásával rendkívüli, 90 %-os kedvezményben részesülhetnek, mivel ugyanezt a terméklistát töredékáron ajánlja, ugyanaznapi dátummal, az MBFSZ. A rendeletet végigolvasva az egyik ár talán a készítés, a másik ár az adat kiadása lehet, bár ez is valahol magyarázatra szorulna. Mivel a listák dátuma a megalakulás napjára datált, valószínűleg a megalakulás körüli rumliban keveredhetett össze valami.

A lista alján K.u.K. előírásokra emlékeztető kitöltendő űrlapok ülnek (pl. Fúrt kút adatszolgáltatása – szigorúan írógépre hangszerelt, csak papíron beadható, négy aláírást igénylő sablon). Talán aktuálisabb lenne itt egy letölthető és kitölthető pdf formátum vagy excel tábla előírása.

Mivel több az érdekesség, mint azt előre látni lehetett, a sorozatot jövő héten is folytatjuk, fülről fülre. Kérem a kedves olvasókat, hogy térjenek vissza a harmadik részhez, nem fogják megbánni.