A MOST című kezdeményezésemben eredetileg felvetettem a hazai ásványvagyon értékét. Ebben az a meggyőződésem vezetett, hogy itt minden hazai föld alól kitermelt, piaci kereslettel rendelkező nyersanyagból, energiahordozóból nemzetgazdasági haszon lesz, akár a vállalati skálán mért EBITDA nulla értéke mellett (Earnings Before Interest, Taxes, Depreciation, and Amortization, EBITDA = Adózott eredmény + Kamatok + Adók + Értékcsökkenés és amortizáció ), azaz akár akkor is ha a üzemi eredmény (EBIT) csak az értékcsökkenést és amortizációt fedezi.

A vagyon értékének nagyságrendjére utaló korábbi szám (100 milliárd USD) Recsk jelenleg ismert ércvagyonából az idők folyamán kitermelhető összes fém jelenlegi árakon becsült értékének összegét jelenti, a fémárak változása az utóbbi két évben 90 és 115 milliárd USA dollár körül mozog. Az értékkel kapcsolatban merültek fel több észrevétel, kiemelve, hogy az említett érték még nem tükrözi a beruházás, kitermelés, feldolgozás, bezárás költségeit. Valóban így van, de ha az elérhető eredmény becslését nem látjuk, illetve nem tudjuk bemutatni, a látótérbe kerülő költségek mindenkit elriasztanának ettől az iparágtól, ami mégis, sőt ennek ellenére, a világ gazdasági motorja minden fejlett (keleti és nyugati) gazdaságban.

Azt hiszem, érdemes itthon felkészülni a szakma újraélesztésére, és elkezdeni a vitát, remélve, hogy a vállalkozások és az állam felismerik a szektorban lévő alapvetően jelentős fejlődést segítő lehetőségeket. Ennek révén mondta el véleményét a hazai ipari földtani szakembereink egyik élő nesztora, a bauxit kutatás világszerte elismert szakértőja, Dr. Komlóssy György (88), akinek a véleményét itt most változtatás nélkül közzéteszem. Véleményében az elütések és apróbb egyéb hibák is benne maradtak, a hitelesség kedvéért:

Itt száz milliárd USD össz értékről beszélünk, de hozzá kell tenni:

1. Milyen alapon történt a becslés.

2. A 100 milliárd dollár érték becsült- és gondlom – in szitu érték, akkor

3. Ezekhez való hozzáférés, kiaknázás, hasznosítás költségeit is meg kellene becsülni

4. Kellene adni egy áttekintést, mondjuk az elmúlt 50 évre, hogy a figyelembe vett nyersanyagok világpiaci ára miként változott. 

5. A beruházások egy része akkora kockázattal jár, hogy arra állami vállalkozásra nem lehet számítan, csak magánra, hisz az állam pénze az közpénz, . Kivételt képezhet a 

6. Földhő hasznosítás, mely magába fogalja nyilván a meleg vizek felkutatását és hóenergiájuk hasznosítását. Én magam részéről, adottságaink révén,  ebben látom a legnagyobb lehetőséget

7. Ugyancsak állami feladat lehetne a karsztvizeink ismételt hasznosítása is, az éghajlat változást kísérő, illetve azzal együttjáró környezeti katasztrófával fenyegető Balatoni és velence-tavi vízszint süllyedés ütemének mértékét csökkentendő, jobb esetben megállítandó. 

8. Szóba kellene hozni az u.n. kritikus elemek kérdését. Ezek kutatását elméletileg meg kell alapozni, először is az egyes elemek geokémiájánk lehető legrészletesebb megismerésével mobilitásuk Eh, pH, esetleg hőmérsékleti viszonyok ismeretének fenntartásával, bővítésével  és ne csináljunk már akkora képtelen butaságot, hogy egy vízben oldható elemet vízben oldhatatlan elemek társaságában (reziduális üledékekben,  mint pl. a bauxitban és annak ipari melléktermékeiben (vörös iszap) keresünk. Hanem ezzel szemben az összes melegvizből kicsapódott terméket, vagy magát a melegvizet is vizsgáéjuk meg Li-ra. -Nahát ilyen vizsgálatok (felderítés)  képezhetik az állam feladatait. . 

9. Olyan felhagyott ércbányáink,  mint pl. Recsk,  újra értékelését meg kell csinálni és a fém árak változásának függvényében újra értékelni, A korábbi meddőhányókkal együtt. mert ami 50 évvel ezelőtt meddő volt, az ma már lehet kiváló minőségű érc,  a fém árak növekedése, vagy a kinyerési technológia fejlődése miatt. Számításokat lehetne végezni, hogy ma még meddőnek tekintett kísérő közetek milyen fémárak mellett lehetnek ércnek 

10. Fel kellene deríteni, hogy jelenleg mi az a legkisebb concentráció, mely mellett gazdaságos a kinyerés. Ha különböző kőzteből történik, akkor az egyes elemek illetve azok vegyültei a kölönböző kőzetekbőál történő kinyerési költsée hogyan vátozik. Meg kell adni a teljes készletből a kinyerhető mennyiséget total X elem %, available -x elem %.

 11-Az értékelés alaőpa legyen az elv, hogy a (1) geológia (elemi- és ásványos összetétel, mennyiség (mindhárom esetben az értékek becslési/számítási hibahatárok mellett történő megadásával együtt) (2) a bányászat szállítással együtt és a (3 feldolgozás egy gazdasági egység, melyben a hasznosítható elem/ásvány koncentráció az az érték mely mellett a legnagyobb hasznot lehet a piaci termék előállításakor elérni. 

Bauxit esetében az a timföld mennyiség/év,  mely a timföldben a legnagyobb hasznot hozza.

Na most enyi, 

Üdv. GyurBá  

Ez a végleges, MBSZ-hez elküldött, módosított javaslatban az alábbiakra szelidült:

(5) a ki nem használt vagyon értéke és a termelésbe állítható előfordulások közép és hosszú távon jelentős és kedvező  változásokat fognak hozni a nemzetgazdaságban.

Az informális beszélgetések alapján a Magyar Bányászati Szövetség is a túlzottan optimista becslések miatt aggódik. Sejtésem szerint az ipar fél, hogy valamelyik döntéshozó, a korabeli viccek pártbizottsági disznóinak példájára kötelezné őket a vállalati skálán már gazdaságtalan termelés fenntartására, annak támogatása nélkül.

Mielőtt én hozakodnék elő újabb érveimmel, Komlóssy György megjegyzéseire válaszolva, azt kérem a tisztelt olvasóktól, hogy szintén fejtsék ki véleményüket, hogy a tépelődő döntéshozóinknak újabb munícióval szolgálhassunk a régóta vajúdó döntéshozatalhoz: 

Földessy János
janos.foldessy@uni-miskolc.hu