A VRT koncepció a jövőbeli recski bányászati komplexum felszíni üzemeinek jelentős részét, meddő elhelyezését Visontára, a most működő üzemek mellé telepítené, a megszüntetendők létesítmények felhasználásával.

Recsk és Visonta között a közúti összeköttetés nem teszi alkalmassá jelentősebb mennyiségű anyag rendszeres szállítását. A vasúti összeköttetés megoldott, a pálya Recsk – Visonta között megfelelő építésű jelentős (akár évi több millió tonnányi) anyag szállítására. Bükkábrányi bányaüzem fénykorában mintegy évi 4 millió tonna, azaz körülbelül napi 12 000 tonna lignitet szállítottak (kb 70 km távolság). A Recsk-Kál-Kápolna szárnyvonal szintén nagy teherbírású, a szállítási távolság 49 km. Ha a bükkábrányi lignit vasúti odaszállítása gazdaságos, a recski érces anyag valószínűleg szintén az.

Távlatban, nagyobb érctermelés állandósulásával gazdaságos alternativa lehet egy nagyszelvényű vágat kihajtása Recsk/Csákánykő és a Visonta melletti Markaz között (kb 6 km hosszban). Ennek költségeit a szakirodalomban 6 m átmérő (27 nm) körszelvény esetén 20 000 GBP/m-re becsülik, a teljes vágathosszra ez nagyságrendileg kb 50 milliárd forint. Az Ércbánya és Csákánykő között 4 km közúti kapcsolat ma is működik. Ezzel a megoldással az összes környezetileg érzékeny terület igénybevételét el lehetne kerülni, és a felszíni szállítási távolság kb 10 km-re rövidülne. A mai modern nagy hasznos terhelésű, elektromos, önvezető, gumikerekes szállítóeszközökkel a földalatti szállítás akár több millió t/év kapacitás esetében lehetséges egy ilyen vágaton a Mátra alatt.

A teljes kapacitást csak hosszabb idő után érné el az üzem, az érctermelés egyre mélyebbre nyúló, több szinten, lépésről lépésre haladó fejlesztésével.

A következő részben erről lesz szó.

Érdeklődők, tartsatok ki, már csak két lázálomra vagyunk a céltól.