Megújulás
Nem lenne jó, ha menetközben érné a kivitelezőket meglepetés… Forrás: betonnet.hu
Átstartolás? – az útépítési programok sürgősen ásványi nyersanyag stratégiát igényelnek
2016. november 29.
Háder Gábor and Földessy János
  • Átstartolás – A repülőgép leszállásának félbeszakítása gázadással, vízszintesen végigrepülve a futópálya fölött, majd emelkedéssel folytatva. Önmagában még nem veszélyhelyzet, inkább annak gyors manőverekkel megoldott elkerülése.

    Az átstartolás jut eszébe az embernek, olvasva a közeljövő ambiciózus útépítési és vasútépítési terveit és látva az építőipari ásványi nyersanyag kitermelés jelenlegi helyzetét. A 2017-2020 közötti időszakra a kormány gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési terve az IKOP1, IKOP4, Európai Hálózatfejlesztési Eszköz, illetve Költségvetési források bevonásával több, mint 1000 km út elkészítését, felújítását tartalmazza. Kelet-Magyarországon például ebből 530 km valósulna meg, a kiegészítő létesítmények (pl. parkolók, bekötések) okozta többletigényeket nem számítva. Csak az autópálya hálózat tételeit kiemelve, jelentős beruházások terve érinti az M0, az M2, M3, M4, M30, M35, M44 számú autópályákat. Külön vágányon futnak s összegzésünkben nem jelennek meg a vasúti pályafejlesztések, például a Budapest-Belgrád vonal beruházásai. Eközben viszont a bányászati szakigazgatás, engedélyeztetés kómában várja a 2017-es reménybeli újjáélesztést. Ezek mai állapotában egy kutatás – termelő beruházás létesítése önmagában jelentősen meghaladná a rendelkezésre álló időkeretet.

    A gyorsforgalmi út, vasúti pálya tervezése papíron egy dolog, a megvalósulás más, ahhoz jelentős mennyiségű kitermelt építőipari ásványi nyersanyagra van szükség. Ezt döntő részben kőbányák adják, mivel az újrahasznosítás még gyerekcipőben jár. Miközben érthető az EU-s források minél hatékonyabb és gyorsabb bevonásának gazdasági jelentősége, ezek az infrastruktúra fejlesztési célok csak magas szinten tervezett, átgondolt és megvalósított hazai bányászati stratégia alapjairól közelíthetők meg.  Hacsak nem gondol valaki lázálmában arra, hogy zúzalékot majd távoli országokból szerzünk be és szállítunk ide.

    Mire is van hát szükség? Például magas döntéshozói szinten az infrastruktúra fejlesztési tervek mellé ásványvagyon gazdálkodási stratégia állítására, s a célok érdekében a megvalósítás eszközeinek, szervezeteinek létrehozására.  Aztán végrehajtói szinten jogszabályi felülvizsgálatra, engedélyeztetések egyszerűsítésére, koordinálására, gyorsítására. Végül de nem utolsósorban a munkáltatói szinten, szakember képzésre és szakemberek itthon tartására. Egyik neves vállalatunk a közelmúltban például rövid idő 18 gyakorlott szakemberét veszítette el, akik tőlünk nyugatra kaptak – valószínűleg sokkal jobban megfizetett – munkát a szakterületükön.

    Így indulhat a kőbányászatban az átstartolás, melynél a ma még csökkenő volumenű kitermelést a tervezett célok érdekében a landolásból az emelkedésbe kell – lehetőleg a katasztrófát elkerülve – átvinni. Mint minden ilyen művelet, ez is megköveteli a szakemberek aktív és hozzáértő közreműködését, robotpilóták kikapcsolását, hiszen látszatintézkedésekkel csak a kudarc a biztos. Ha pedig határidőre nincs út, nem lehet számlázni se a strukturális alapoknak. Most még nem késő, a képzett személyzet várja a torony utasításait.

    Földessy János

    Megosztás