Az International Energy Agency egy nemzetközi kormányközi szervezet, az OECD  keretein belül, tagállamok részvételével. Magyarország tagja az IEA-nak. A szervezet a kormányzatok és az ipar közötti kapocs szerepét kivánja betölteni a biztonságos és fenntartható energia stratégiák létrehozásában.

A szervezet rendszeresan ad közre értékeléseket és előrejelzéseket az energia szektor különböző ágazataira, többek között a szénre. A legutóbbi, szénnel foglalkozó tanulmányuk is nyilvános, ingyenesen letölthető.

A jelentés az adatszolgáltató államok által beküldött információkon alapul. Az adatok a vilkágpiaci kereskedelmi követelményeknek megfelelő szén jelenlegi és jövőbeli fizikai és gazdasági állapotára, környezetére, folyamataira vonatkoznak.

A tanulmány megvilágít néhány olyan folyamatot, amiről sok félreértelmezés született és születik. A szén szerepe – a számok tükrében – a világ energia termelésében jelentős, és hosszútávon folytonosan, rövid távon – az energia válság és embargók okozta zavarok során  – dinamikusan nő.

A világpiacon kétféle szén minőség van forgalomban: az energetikai kőszén és a kohászati kőszén. A termelés 85 % energetikai, 15 %-a kohászati felhasználásra kerül. Az EU-ban a kohászati célú (kokszolható) kőszén, illetve az ebből előállított koksz stratégiai – kritikus – nyersanyagnak minősül. A megújuló energia fajták pillanatnyilag az energetikai kőszén helyettesítésére képesek, az acélgyártásban a koksz jelenleg nem nélkülözhető. A világ össztermelése szénből 2022-ben meghaladta a 8 milliárd tonnát. Az EU össztermelése ebben az évben 357 millió tonna volt, az világ termelés kevesebb, mint 5 %-a.

A szén iránti világpiaci kereslet folyamatosan nő, az említett évben 1.2 %-kal. Kína adta a világ összes szénfogyasztásának 53 %-át. Ezen belül dinamikusabb az energetikai kőszén iránti piaci igény növekedése, és több feltörekvő ország piacának bővülése (pl. India fogyasztás növekedés 6 %). A piacot vezető két legnagyobb importőr ország Kína és India. Nő  az EU fogyasztása és termelése közötti rés.  Az  EU szén importjának 45 %-a, 52 M tonna szén érkezett Oroszországból, amit most egyéb előfordulásokkal kell kiváltani (Dél-Afrika, Kolumbia, Indonézia). A tengeri kikötők megléte ebben nagy fontosságú, a vasúti szállítás úgy a költségeket, mint az ellátási bizonytalanságot jelentősen növeli..

A fenti piaci viszonyok és az energiaválság egyéb mellékhatásai jelentős árnövekedést is eredményeztek a szén világpiacán. Az energetikai minőségű szén Newcastle (Ausztrália) FOB tonnánkénti ára a 2021 októberére 180-ról 253  USD/tonnára, majd 2022 –re átlagosan 358 USD/tonnára nőtt.

Az európai széntermelés jövőjét tekintve nincsenek határozottan követhető irányok.  A kontinens kilátásait befolyásoló legfontosabb körülmény a háború okozta piaci torzulások kiszámíthatatlan volta, illetve a szükséghelyzetből adódó nem tervezett intézkedések (pl szenes és atomerőművek visszakapcsolása) sora. Mindez erősen hat arra a – hosszútávon valószinűleg majd megvalósuló – EU energiastratégiára, amelyet Zöld Átmenetként ismerünk. Jól látható tendencia viszont, hogy a termelés nem csökken, hanem nő  Ausztrália, Indonézia, India, Kína előfordulásaiban,  viszont az itteni friss termelés növekedést a helyi igények növekedése akár túlszárnyalhatja.

A jelentés mellékleteként felsorolt – és előkészületben lévő és ebben az évtizedben tervezett termelésbe lépésű szén előfordulások hosszú, 133 nagyobb (kb 2 millió tonna/év) projektet felsoroló listáján az európai beruházások száma igen csekély, ezek közül csak egy (Jan Karski, Prairie Mining, Lengyelország, 6.3 M tonna per év) szerepel az EU határain belül, további három projekt közül kettő az Egyesült Királyságban, egy pedig Ukrajnában található).

A fenti összképben nincsenek nevesítve a hazai előfordulások, amelyek a nemzetközi összevetésben lenyegtelenül kis arányban vesznek részt. A hozzájuk kapcsolt stratégiai elképzelésekre azonban mindenképpen komoly hatással vannak a világpiac folyamatai.

[1]