Gazdaság
Rohamosan terjed a médiamunkások között a globális homokláz
2017. október 02.
Háder Gábor
  • Kelendőek a földtudományi álhírek és félreértések.

    A múlt héten járta végig a hazai sajtófórumokat egy aggasztó hír a globális homoklázról. A hír eredete homályban maradt, de amint a mellékelt screenshot mutatja, számos média átvette és továbbszínezte.

     

    A történet középpontjában a homok áll. Nem kell öreg homokosnak lenni ahhoz, hogy a félrevivő magyarázatok rögtön kilátszódjanak a katasztrófával fenyegető jóslatok alól. A jóslat lényege az, hogy az emberek a homoktermelés lázában égve mindent tönkretesznek. Gazdag öböl országok egyenesen importálnak homokot drága pénzen, hogy az övéké ne fogyjon.

     

    A hír igaz, mondaná a jereváni rádió. A homok fontos ásványi nyersanyag. Az volt a főniciaiak óta. Nincs vakolat, habarcs, beton, vízkút és síküveg homok nélkül.  Vannak nemes és vannak közönséges homokok. A nemes homokok ára nagy, használati köre speciális, pl. üveggyártás, víztisztítás. És vannak a közönséges homokok,  az említett mindennapi célokra. Az öböl országok, és sokan mások, a speciális homokokat importálják.

     

    A jó hír az, hogy homok volt, van, lesz, mert termelődik. Minél sivárabb az éghajlat, annál több homokunk lesz, ahogy ezt a Szahara példája is mutatja, azaz a globális klimaváltozás rettentően sok homokot termel, aggodalomra nincs ilyen téren ok. Se több, se keveseebb nem fogy majd belőle, mint amennyi betont, habarcsot, vakolatot felhasználunk, ha akkor és ott még tudunk majd élni.

     

    A globális homoklázban megbetegedett sajtómunkásoknak pedig egy kigyógyító földtudományi gyorstalpalót javaslok.

     

    Link: http://index.hu/gazdasag/2017/09/21/homok_homokkitermeles_kornyezeti_karok_homoklaz/

    Megosztás