Gazdaság
Recsk – döntés születhet?
2017. augusztus 20.
Háder Gábor
  • Újabb fejlemények Recsk ügyében.

    A figyelo.hu „Ismét megnyílhat a recski bánya?” címmel osztotta meg értesüléseit a készülőfélben lévő recski megvalósíthatósági tanulmányról (http://figyelo.hu/2017-08-17).  A cikket részletesen a portfolio.hu kommentálta.

     

    Az első reakció az, hogy ismét szó nem illik ide, egy még soha nem működött érckitermelő helyről van szó. Volt ugyan ércbánya a közeli Lahóca hegyen, de annak se mérete, sem kitermelt érce nem hasonlít a szóban forgó lelőhelyhez, a recski mélyszinthez. Itt egy 1000 m körüli mélységben zajló technológiai folyamatsor jöhet szóba, ami a legkisebb elemében sem hasonlít az egykori, felszínről gyalog végezhető patriarchális bányászathoz.

     

    Talán már a minisztériumi archívumok sem őrzik azokat a korai dokumentumokat, amelyek a recski mélyszinti ércvagyon megtalálásával, beruházásával, majdani kitermelésével foglalkoznak. A történet több mint ötven éves, a felfedezés az 1960-as évek közepén született. Túlméretes szerelvényként máig sem volt képes végig haladni ez a projekt a magyar gazdasági döntéshozás szűk, kanyargós, és sokszor sehova nem vezető csatornáin. Az első értékelés – 1970 – után kezdődött az aknák mélyítése, majd ezt követte 1984, 1991, 1995, 2005, amelyek során ismételten újravizsgálták az adatokat. A szivattyúk lekapcsolására – azaz az úgynevezett tartós szüneteltetésre való áttérésre 2000 előtt került sor.

     

    A várhatóan ősszel záruló legutolsó értékelés is egyike e sorozat gazdasági elemzésnek, amely erről a lelőhelyről készült az ötven év során. Mindenesetre a kormány távolba mutató komoly szándékát most az is jelzi, hogy több mint harminc év után rendezte és újra használhatóvá tette a mintaraktárakat, öt tornacsarnoknyi tárolt mintaanyag átmozgatásával, leltározásával.

     

    A mai középiskolások nehezen tudnák elképzelni, milyen lehetett a munka kezdete mobil telefon, számítógép, robotok, sőt útlevél és ehhez kapcsolódó külhoni tapasztalatok nélkül. Az adatgyűjtő mintázások, kutatási munkák azelőtt lezárultak, hogy akár asztali számítógép lett volna bármelyik asztalon. A 3D modellezést akkor színes fóliákkal, ollóval, lombfűrésszel végeztük. 150 ezer minta adatait dolgoztuk fel „gyalog” módszerekkel. Az 1980-as évek elején Recsken dolgozó geológusokról, köztük e cikk szerzőjéről  készült a címképen felhasznált fotó, a népes kutatói létszám érzékeltetésére. Miért kell újraértékelni, ha annyi mindent tudunk? A lelőhely maga nem értéktelenedett el, csupán az adatok avultak. Új, pontosabb elemzési módszerek terjedtek el, a mai geofizikai műszerek felbontása nagyságrendekkel jobb az ötven évvel ezelőttieknél, és a helymeghatározásban a lézer és GPS alkalmazások hódítottak teret. A hatvanas évek munkái során mindezek nem voltak meg születőfélben sem. A mai piaci verseny a mai szabványokhoz való illeszkedést követeli meg.

     

    Réz és arany – említi a cikk. Félő, hogy az új értékelés – csupán az akkori adatok ellenőrzéséből kiindulva – meg is marad ezen a szinten. A folyamatos tudományos munka a rendelkezésre álló mintaanyagokon viszont számos újdonságot tárt fel azóta a lelőhelyen. Kiértékeletlen az ismert ólom-cink-ezüst ércesedések jelentősége. A 2012-2014 program során például igazoltuk az ércekben és kőzetekben wolfram, indium, germánium, kobalt és egyéb stratégiai fontosságú nyersanyagok meglétét, anélkül, hogy tudnánk ezek kiterjedését, minőségét, jelentőségét. A legutóbbi 3D modellezés utalt geofizikai adatok alapján az ércesedés elfedett folytatására és nagyobb mélységi gyökerének meglétére.

     

    Kitermelésére vonatkozó elképzelések még időelőttiek lennének, de a korábbi tervek é biztosan módosítandók, s itt a víz alá merülő robotoktól a bakteriális katalizáción keresztül a bányavizek hőhasznosításáig számos új elem kerülhet előtérbe. Biztosan el lehet feledkezni a légkalapácsra nehézkedő vájár képéről, ami még máig kötelező eleme minden elrettentési célú hazai bányászati sajtóközleménynek.

     

    A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő portfóliójában a recski mélyszint egy kakukkfióka, nehezen birkóznak vele. Az anyagok titkosításáról ír a cikk, ami minden bizonnyal zsákutca, amennyiben banki, vagy más külső finanszirozásból származó piaci befektetőre számítana, ezt a globális jelenlegi megállapodások kizárják. A mintázás, elemzés minőségére vonatkozó további szabályzatokat is alkalmazni kell a recski vizsgálatoknál, hogy az előfordulás „partiképes” lehessen.

     

    A tét? Társadalmi szinten a lelőhely től várható többletérték, amely a kitermelés nyomán keletkezhet, nagyságrendben tízezer milliárd forint körüli. Ezt persze 15-20 évre elnyújtva lehet realizálni, a szükséges munkák elvégzése után. Ez a föld alól előkerülő új érték a gazdasági vérkeringásbe belépve megsokszorozódhat.

     

    Igen hosszú és költséges e az út a megvalósításig? – nos, a leghosszabb is az első lépéssel kezdődik, amelyek itt már 1960 körül megtörténtek.

    Korábbi anyagaink Recskről:

    Ismeretlen RECSK_ÉSZAK?? – talán…

    További pénzek tanulmány készítésére a recski előfordulásról

    Újraindul az aranybányászat Recsken? – tallózás a jereváni rádió legfrissebb híreiből

    Megosztás