Magyarország perlit nagyhatalom

Perlit – magyarul gyöngykő – lávaolvadékból megfagyott vulkáni üveg. Viszonylag magas víztartalmú, speciális riolit- vagy dácitváltozat. Sajátos tulajdonsága, hogy megfelelő hevítés hatására nagy mértékben megduzzad.

A kibányászott perlitkőzetet megőrlik, majd 850–900 C°-ra hevítik. A perlit felülete melegítés hatására meglágyul, a kőzetben kémiailag kötött víz gőzzé változik, és kis kapillárisokon (csatornákon) a környezetbe távozik. A folyamat során az anyag eredeti térfogatának 7–16-szorosára duzzad. A folyamat nagyban hasonlít a pattogatott kukorica készítéséhez.

Mindennapjainkban számtalan formában találkozik velünk, hol szigetelőanyagként, hol könnyűbeton adalékként, hol vízkultúrás kertészetekben, hol az akváriumok szűrőjeként. A perlitet, Európában összesen három helyen termelik, a görögországi Milosz szigetén, az olaszországi Szardínián és Zemplénben, Pálháza térségében.

A nyersanyagról a Borsod Online internetes folyóirat közölt részletes tudósítást.

Az univerzális perlit

Dr. Farkas Géza, a pálházi Perlit-92 Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója nyilatkozta a termelt nyersanyagról:  „Az általunk bányászott és finomított perlit nagyobb részét, mintegy 60 százalékát az építőipar hasznosítja a nagy hang- és hőszigetelésének köszönhetően. 15–20 százalékot a szűrőipar használ fel, miután a perlit az antibiotikumok, a bor, a sör szűrőanyagának is kiváló, de az étolaj szűrésére is megfelel. Talán kevesen tudják, de a mezőgazdaság is használ perlitet. Hollandiában jelenleg a paradicsom-, a paprika- és az uborkatermelés perliten folyik. Gyakran használják a környezetvédelem területén is, hiszen perlittel a vízfelszínre kerülő olajszennyeződéseket nagyon hatékonyan össze lehet gyűjteni, de ugyancsak alkalmas folyékony gázok szállításánál a tartályok hőszigetelésére is.”

Fél évszázados múlt

Pálházán 1958-ban indult el a perlitbányászat. 1991-ig állami vállalatként üzemelt a bánya.  Ezt követően privatizálták a vállalatot, 50–50 százalékos magyar és brit tulajdonba került, majd egy német vállalat kivásárolta az angolok részét. Később a németek eladták a pálházi részesedésüket, így jelenleg már 100 százalékban magyar tulajdonban van a Perlit-92 Kft. .

Az elmúlt húsz évben jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. Korszerű előkészítő művet, egy őrlőt és osztályozó berendezéseket építettek. Sátoraljaújhely térségében egy anyagtöltő üzemet hoztak létre, ahol akár  naponta 500 tonna őrleményt tudnak zárt vagonokba rakni.

A nagyon durvától az egészen finomig összesen 8-féle őrleményt állítanak elő Pálházán, amelynek nagy része külföldre kerül.

– Jelenleg 97 százalékos az exportunk, és 16 országba szállítjuk a perlitet – mondja az ügyvezető igazgató. – A két legnagyobb felhasználónk Németország és Ausztria volt. 15 évvel ezelőtt döntöttünk úgy, nyitunk Lengyelország felé, hiszen ott addig alig ismerték a perlit tulajdonságait és sokrétű hasznosíthatóságát. Akkor két céggel kötöttünk partneri megállapodást. Ma már 5 jelentős cég foglalkozik Lengyelországban perlit értékesítésével. Öt évvel ezelőtt egy nagy lengyelországi építőipari vállalattal kötöttünk megállapodást arról, hogy kétmilliárd forintos beruházással építünk egy duzzasztó- és előkészítő művet. Ennek köszönhetően már 3 éve működik a közös vállalatunk, amely évente 110 ezer köbméter duzzasztott perlitet állít elő. Mára elértük azt, hogy a lengyel perlit felhasználás 98 százalékát mi szállítjuk, Ausztriában ez az arány 62–65 százalék. Ahhoz, hogy ezt a vezető szerepünket meg tudjuk tartani, egy nagyobb laboratórium-fejlesztési beruházást is végrehajtottunk, mert a partnereink nagyon kényesek a minőségre. Az őrlés során óránként ellen­őrizzük a minőséget, de a tárolás és az elszállítás során is ellenőrizzük az őrlemény minőségét. A közelmúltban bővítettük a termelési kapacitásunkat, hiszen Bózsva térségében is nyitottunk egy bányát, ahol 100 évre elegendő perlit található.

Gratulálunk az eddigi sikerekhez, és a biztos jövőképhez.

Forrás: boon.hu, Bánhegyi Gábor

A cikkhez kapcsolódó lelőhely oldala: Pálháza

A perlitről hallhatsz tömör összegzést az egyik legjobb forrásból, Dr. Baksa Csabától, a Magyarhoni Földtani Társulat elnökétől: http://www.mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2016-11-22_17:07:00&ch=mr1#